Oldal 213 [213]
OCR
Önfejűség vagy korszellem? 2II végsőkig tiltakozott a rendeleti úton történő adókivetés ellen.) Az 1832-1836. évi diéta alatt a Királyi Táblánál kapott pozíciót. 1837ben alországbíróvá lépett elő, és Kossuth Lajos perében a három év börtönbüntetésre szavazott. 1840 és 1848 között hétszemélynökként tevékenykedett, miközben 1846-ban részt vett a Konzervatív Párt megalapításában. A katolikus, a dunántúli megyékben birtokos és grófi ággal is rendelkező niczki Niczky család tagjai elsősorban Vasban töltöttek be fontos megyei hivatalokat. János felmenői között a 17. és 18. században is számos alispánt és főszolgabírót találunk. S éppen az 1820-as években fordult elő, hogy egyszerre vezette János alispánként (1824-től) Vas, unokatestvere, Jözsef (1774-1839) pedig (1820-tól) Sopron vármegyét. József három országgyűlésen keresztül volt felsőbüki Nagy Pál követtársa, 1827-ben még őt is heves ellenzékiként értékelték, 1832-—1836-ban azonban Jánoshoz hasonlóan már ő is átkerült a kormánypárti oldalra. A Niczky famíliában annak is komoly hagyománya volt, hogy egyes családtagok a törvénykezés területén vállaltak hivatali pozíciókat: János édesapja, Istvan (1743-1816) példaul kerületi táblai ülnök volt, komolyabb megyei vagy országos pozíciókat azonban nem tudott megszerezni.s° Borsiczky Istvan (1783-1850), Trencsén vármegye követe, akit a titkosrendőrség 1827-ben vakmerő, gonosz emberként és makacs ellenzékiként jellemzett, 1830-ban, sőt 1832-1836-ban is ultrabal besorolást kapott, tehát továbbra is a legveszélyesebb követek között tartották számon. Távollévő főrend képviselőjeként már az 1805. évi országgyűlésen is részt vett, de közéleti pályáját az 1822—1823. évi rendeleti kormányzással szembeni megyei ellenállás alapozta meg: ekkor Trencsén Sopronhoz, Zemplénhez és Veszprémhez hasonlóan azon nyolc megye közé tartozott, akik a kormányzati nyomásnak a legtovább voltak képesek ellenállni. 1824-ben Illésházy István gróf, az országosan ismert ellenzéki főúr támogatásával alispánná választották, majd ebben a pozíciójában 1828-ban és 1832-ben is megerősítették. Illésházy háttérbe vonulásának, majd 1838-as halálának, valamint Mednyánszky Alajos adminisztrátori kinevezésének hatására azonban Borsiczky pozíciója meggyengült, 1836-ban már nem választották újra. Ezt követően csak 1848-ban került ismét vissza az országos politikába: a trencséni báni kerület népképviselője lett. 1849 májusában a császári csapatok letartóztatták, de 1850-ben uralkodói se. Nagy 1857-1868: VIII. 144-154.; Kempelen 1911-1932: VII. 467.; Palmany 2011: 1. 1050-1052.; Sods 2007: 112.; Keszei—Keszei 2020.
