Oldal 210 [210]
OCR
208 Melkovics Tamás (1802-1867) ugyanakkor 1842-ben soproni alispán lett, majd 1845től elvállalta a megye adminisztrátori feladatait is. Némák Ferenc (1778-1850) Trencsen värmegye követe volt, akit 1827-ben az egyik legtehetségesebb, legbuzgóbb és így legveszélyesebb ellenzékiként jellemeztek, még úgy is, hogy idő előtt távozott az országgyűlésről, s további szerepet már nem is kapott. 1808-ban egy távollévő főrend követeként vett részt a diétán, de az országos politikába a megyei ellenállási mozgalom hatására Illésházy István gróf, az ismert ellenzéki főúr támogatásával léphetett be, akinek jószágkormányzója, 1812 és 1834 között pedig levéltárosa volt: Némák 1825-ben lett megyei táblabíró, valamint diétai követ. Trencsén Sopronhoz, Zemplénhez és Veszprémhez hasonlóan azon nyolc megye közé tartozott, akik a kormányzati nyomásnak a legtovább voltak képesek ellenállni. A katolikus kis-chlivényi Némák család Trencsén megyéhez kötődött. A család tagjai nem töltöttek be fontosabb pozíciókat. Ferenc édesapja, József a korlátkői Apponyi uradalom tiszttartója volt. Testvére, Imre a bicsei Esterházy uradalom igazgatásában vett részt, nagybátyja, László pedig szintén Illésházy szolgálatában állt. A közvetlen családtagok tehát főúri uradalmi gazdatisztek voltak, s egyértelműen Ferenc volt az, aki csak rövid időre, de patrónusának hála a megyei és országos politikában is megmutathatta magät.* Hunkär Antal (1783-1862) először az 1839-1840. Evi orszäggyűlésen képviselte Veszprém vármegyét. A titkosrendőrségtől bal besorolást kapott, majd az 1847—1848. évi diétán szintén jelen volt, s ugyancsak ellenzéki szellemben tevékenykedett. Távollévő főrendek képviselőjeként viszont részt vett már az 1805., az 1807. és az 1808. évi országgyűlésen is. 1825-ben már jelölt volt a vármegyei követ tisztére, az 1827-es tisztújításon pedig másodalispánná választották, de hamarosan lemondott, s majd csak 1835-től tért vissza a megyei és röviddel azután az országos közéletbe. 1848-ban elvállalta megyéje főispáni vezetését, továbbá több kormánybiztosi feladatot is ellátott. 1852-ben előbb halálra, majd végül 4 év várfogságra ítélték. A katolikus haydentzi Hunkár család elsősorban Veszprém és Somogy megyékhez kötődött. A családot Antal tette történelmi jelentőségűvé. Édesapja szolgagyőri birtokos és — a családi hagyományt követve — 43 Nagy 1857-1868: IX. 759.; Kempelen 1911-1932: IX. 137.; Pálmány 2orr: I. 1127-1127.; SO6S 2007: 112. 44 Nagy 1857-1868: VIII. 115-119.; Kempelen 1911-1932: VII. 433-436.; Pälmäny 2011: 1. 1048.; Pälmäny 2019: II. 1325.; Soös 2007: 112.
