Oldal 209 [209]
OCR
Önfejűség vagy korszellem? 207 hogy ő a megye ellenzéki , főkolomposa", s letette a titkos jakobinus esküt is. Zemplén megye Sopronhoz hasonlóan azon legkitartóbb törvényhatóságok egyike volt, amelyek a rendeleti kormányzás idején az adóbeszedés és az újoncozás ellen is a legvégsőkig tiltakoztak." Láthatjuk, hogy mind az öt politikus egy vagy több vármegyéhez kötődő, helyi szinten tekintélyes és jól beágyazott, számos megyei hivatalviselő családtagot felvonultató református (három fő) vagy katolikus (két fő), dunántúli (két fő) vagy tiszáninneni (három fő) nemzetségből származott. Mind az öt személy közvetlen felmenői között (apa, nagybáty) találunk legalább egy olyan szereplőt, akinél egyértelműen azonosítható az ellenzéki politikai pozíció: ők mindannyian rendelkeztek vármegyei karrierrel, többen az alispáni pozíciót is betöltötték, mindannyian országgyűlési követként is kipróbálhatták magukat (négy esetben jelen voltak az 1790—1791. évi nagy jelentőségű diétán), s mindemellett három esetben szabadk6műves múltat is azonosíthattunk. Az ifjak pedig követték az elődök példáit: megyei karriert futottak be (ketten egészen az alispánságig emelkedtek, egy fő pedig a másodalispánságig jutott), többen részt vettek az 1820-as évek megyei ellenállási mozgalmában, vármegyei követként az országos politikába kilépve pedig az ellenzék hangadói között mutatkoztak be 1825-ben vagy 1830-ban. 2. Ami az új emberek csoportját illeti, ide a következőket sorolhatjuk: Rohonczy Janos (1775-1842) Veszprem värmegye követe volt, akit 1827-ben az egyik leghevesebb ellenzékiként írtak le, és 1830-ban bal, 1832—1836-ban pedig balközép minősítést , érdemelt ki". 1797-ben Veszprém vármegye alszolgabírája lett, de a valódi áttörést a megyei ellenállás időszaka hozta meg, amikor Veszprém megye Sopronhoz és Zemplénhez hasonlóan egyike volt azon törvényhatóságoknak, aki mind a rendeleti úton történő adóbeszedés, mind az újoncozás kérdésében a legtovább állták a sarat. 1825-ben Rohonczy megszerezte az országgyűlési követséget, 1827-ben pedig a megye alispáni székét foglalhatta el, amelyet 1837-ig meg is tartott. A katolikus felsőpulyai Rohonczy család a Dunántúlon, elsősorban Sopron megyében rendelkezett birtokokkal, a legelőkelőbb megyei karriert azonban elsőként János futotta be Veszprémben, fia, Ignác 4 Nagy 1857-1868: X. 738-754.; Kempelen 1911-1932: X. 191-192.; Pälmäny 2011: 1. 1184.; Palmäny 2019: I. 841.; Soös 2007: 112. + Vö. Szijartö 2005: 181-184.
