Oldal 206 [206]
OCR
204 Melkovics Tamás A VIZSGÁLAT, AVAGY A CSALÁDI HÁTTÉR ÉS AZ EGYÉN KAPCSOLATA Áttekintve a 16 személy családi hátterét, közvetlen felmenőinek politikai hovatartozását, három jól elkülöníthető csoport rajzolódik ki: az ellenzéki családi hagyományokkal rendelkezők (öt fő), a kevésbé tekintélyes családokból újonnan a vármegyei elitbe emelkedők (hat fő), végezetül az inkább udvarhű családi háttérrel érkezők (öt fő). 1. Az ellenzéki hagyományokkal rendelkezők csoportjába a következök sorolhatök: Comäromy Istvän (1777-1845), Abaüj värmegye követe, akit a titkosrendőrség 1827-ben keménynyakú ellenzékiként tartott számon, 1830-ban szélsőbal, 1832—1836-ban pedig balközép besorolást kapott. Bejárta a megyei tisztiviselői ranglétra legtöbb fokát. 1799-ben másodaljegyzővé, 1804-ben aljegyzővé, 1810-ben főjegyzővé választották, de az igazi áttörést az 1822—1823. évi megyei ellenállási mozgalomban való részvétel hozta magával: 1824-ben másodalispán lett, majd az országgyűlést követően, 1829-ben a megyei hierarchia élére került alispánként. 1833-ban viszont királyi tanácsosi címmel tüntették ki, 1838-ban a vármegye adminisztrátora, végül Torna vármegye főispánja lett. A terebélyes református kóji Comáromy família tagjai Abaúj mellett Bereg, Bihar, Borsod, Heves, Máramaros, Ugocsa, Zemplén és Nógrád megyei birtokokkal és/vagy illetőséggel rendelkeztek. István édesapja, az ellenzéki szellemiségű Comáromy György (1748-1818) 1782-ben az Alvó oroszlánboz szabadkőműves páholy tagja volt. 1785-ben Abaúj főjegyzője lett, miközben rokona és barátja, Kazinczy Ferenc a megye tiszteletbeli aljegyzőjeként tevékenykedett. 1787-ben Abaúj és Torna vármegyék altörvényszéki elnökévé lépett elő, az 1790—1791., majd az 1796. évi országgyűlésen pedig Abaúj rendjeit képviselte. Mindemellett a sárospataki református kollégium algondnokaként is tevékenykedett.37 Idésebb Pazmandy Dénes (1781-1854), Komärom värmegye követe, akit 1827-ben az egyik leghevesebb ellenzékiként irtak le, és akit egy új alkotmányos rend bevezetésének tervével hoztak kapcsolatba, 1830-ban betegeskedése miatt , csak" balközép minősítést szerzett. 1832—1836-ban azonban a legveszélyesebb, ultrabal kategóriában helyezték el, de még 1839—1840-ben is szélsőbal besorolást kapott. Ő is bejárta a megyei ranglétrát: 1802-ben lett Komárom megye alügyé37 Nagy 1857-1868: VI. 318-319.; Kempelen 1911-1932: IL. 28.; Palmany 2011: I. 857-858.; Palmany 2019: I. 663-664.
