Oldal 197 [197]
OCR
Önfejűség vagy korszellem? 195 A felsőbüki Nagyok a megyei és az országos hivatalok mellett a legfőbb politikai fórum munkálataiban is részt vettek: közvetlenül a 18. század legelején, a szatmári megegyezést követően, 1712-ben érkeztek meg a diétára. István (1653-1737), a későbbi alnádor alispáni méltóságot viselve képviselte Sopron nemesi közösségét, s ezt megismételte 1714-1715-ben és 1722-1723-ban is, ráadásul fontos szerepet vállalt a Pragmatica Sanctio elfogadtatäsäban. 1728-1729ben aztán testvére, Mihäly (1670-1730) lâtta el a követi teendőket, Mária Terézia koronázó országgyűlésén, 1741-ben pedig unokaöcscstik, Istvan (1701-1766) képviselte Sopron varmegyét. 1751-ben nem a felsőbüki Nagyok közül választottak követet, 1764-ben ugyanakkor föszereplönk nagybätyja, Pal (1732-1810) főszolgabíró — Kramarics László főjegyzőt váltva — ismét felléphetett a legfőbb politikai fórum színpadára. Majd a hosszú kényszerszünet után, a század utolsó hârom diétäjân: 1790-1791-ben, 1792-ben és 1796-ban felsébüki Nagy Pál édesapja, felsőbüki Nagy Sándor alispánként töltötte be az egyik követi pozíciót." Összegezve tehát: 1712-től kezdve az évszázad végén megtartott 1796. évi országgyűlésig bezárólag összesen tíz diéta ült össze, s csupán egytelenegyszer fordult elő, méghozzá 1751-ben, hogy Sopron vármegyét nem képviselte az alsótáblán egyetlen felsőbüki Nagy sem. A szereplés súlyát tovább erősíti, hogy a kilenc sikeres követválasztás öt családtag között oszlik meg. S akkor még nem is ejtettünk szót arról, hogy a famíliából többen káptalani követként érkeztek az országgyűlésre, míg mások a Királyi Tabla tagjaként vettek részt a diéta — politikai töltettel is bíró — adminisztratív feladatainak lebonyolításában."5 A későbbi hétszemélynök, Pál (1704-1776) peldäul az 1751. Evi dietän szemelynöki itelömesterkent tett elevülhetetlen szolgälatokat a kormänyzatnak: kirälyi tanäcsosi címét, amely taksáját külön kegyként el is engedték, még az orszäggyűlés ideje alatt, augusztus 27-én hirdették ki."" Jelen tanulmány központi figuräjänak nagybätyja, Jözsef (1743-1801) pedig a kancelláriai tanácsosi pozícióból 1795-ben került a személynöki székbe, pont amikor a Ferenc-féle kormányzat a jakobinus , szervezkedés? után a felvilágosult hivatalnokok kisöprésével személycseréket hajtott végre — ahogy Sándor Lipót nádor fogalmazott, , becsületes és jó" tisztviselőket ültetett a fontosabb pozíciókba. Alsótáblai elnöki szerepét József az 1796. évi országgyűlésen látta el, amit csupán 4 Sümeghy-Dominkovits 2007: 17-19. 5 Felsébüki Nagy Istvän alnador esetében v6. Szijart6 2005: 158. 16 V6. Nagy 2020: 278-279.
