Oldal 163 [163]
OCR
Keresd a nőt! A felsőbüki Nagy család bázasodási stratégiája I6I csolatrendszerük része volt nemcsak a jómódú vármegyei nemesség, de az ország legjelentősebb főúri famíliai is, akikkel nemcsak hivatali alárendeltként találkoztak, hanem velük például üzleti kapcsolatban is álltak. Ennyiben a r8. században főnemesi címet nyert családokhoz hasonló pályát futottak be. Házasodási stratégiájuk azonban határozottan eltérő képet mutat, mint a 18. században az arisztokraták közé lépő családoké: házastársaik közül gyakorlatilag teljesen hiányoznak a főnemesek. A báró Révay família kivételével egyetlen jelentősebb főnemesi családdal sem kötöttek házasságot." A fejezet elején idézett Esterházy Péter regényrészlet alapján azt mondhatjuk, hogy ha az Esterházyaknak Európa volt a , játszóterük", akkor a felsőbüki Nagyoknak a vármegye, mégpedig jellemzően a három Büköt is magában foglaló Sopron vármegye. Nem volt többre lehetőségük? Vagy nem is akartak túllépni ezen a kereten? Talán inkább ez utóbbiról lehetett szó. A feltörekvő új arisztokraták esetében látható, hogy a felsőbüki Nagyoknál szegényebb és kevésbé jelentős karriert befutó családtagok is tudtak a helyi köznemességnél magasabb szintről házasodni. A felsőbüki Nagyoknál azonban ennek ellenkezője figyelhető meg. Nézetem szerint ennek fő oka a birtokállomány növelése, megtartása, illetve a vármegyei nemességen belüli tekintély megőrzése volt az ő esetükben. A főnemesi cím megszerzése költséges és időigényes manőver volt. Amint már láttuk, Szluha Ferenc az 1722-1723. Evi orszäggyüles kapcsán érdemelte ki a bárói címet, 8: de azt ténylegesen csak 1726ban sikerült megszereznie" az ekkor 57 éves hivatalnoknak."5 Ezzel szemben felsőbüki Nagy István, aki kereken 70 éves volt 1723-ban?" csak földbirtokadományt kapott, bár azt magasabb értékben, mint Szluha.57 Véleményem szerint a felsőbüki Nagyok a számukra elérni — illetve idővel megtartani — kívánt társadalmi státusz alapjának a földbirtokvagyont tekintették, ez volt érvényesülési stratégiájuk központi eleme, nem pedig a magasabb társadalmi körökbe való beházasodás vagy a főnemesi, illetve bármilyen más cím megszerzése. 132 Pálffy Géza is leszögezte, hogy a Révayak már a 16. században is tekintélyes családnak számítottak, így az Esterházy család felemelkedésének fontos jele volt a velük létesített házassági kapcsolat. (Pálffy 2009: 858.) 33 Málnási 1933: 270. 34 MNL OL A 57 35. 439-446. Vö.: Szluha 2002: 347. 35 Szluha 2001, 61. 36 Nagy 1987: VIII. Nagy (Felsö-büki). 37 Mälnäsi 1933: 270.
