OCR
5. FEJEZET AZ ORSZÁGGYŰLÉSI SZEREPLÉS MINT UGRÓDESZKA? FELSŐBÜKI NAGY PÁL (1704-1776) KARRIERJE Nagy Janos ORCID: 0009-0005-7889-3296 Felsőbüki Nagy Palnak (1704-1776) történeti irodalmunkban mostoha sors jutott." Úgy tűnik, hogy nehéz megtalálni méltó helyét két jóval ismertebb családtagja, nagybátyja, a korai barokk stílusú büki kastély építtetője és a Pragmatica Sanctio országgyűlési elfogadtatásában jelentős szerepet játszó rendíthetetlenül aulikus alnädor, felsöbüki Nagy Istvän (1653-1737),* €s sajät unokäja, Päl (1777-1857) a felvilägosult rendiseg kepviselöje, többszörös dietai ellenzéki vezérszónok között. Személyére az utöbbi idökben a 18. századi rendi országgyűlések történetét vizsgáló kutatók figyeltek fel, és elsősorban prozopográfiai munkáikban említették a nevét. Az eddigi szakirodalom, elsősorban Sebők Richárd és Szijártó István munkái alapján jellemezhető pályafutása. Vezető vármegyei pozíciót, főjegyzői hivatalt betöltő köznemesként könnyen juthatott el a Királyi Kúria bírói állásáig, amit jogtudásának és az uralkodóház iránti lojalitásának egyaránt köszönhetett. Jó alkalmat, egyfajta ugródeszkát jelentett a későbbi hivatali karrierhez az országgyűlési szereplés," amelyen felsőbüki Nagy Pál kúriai kinevezésétől fogva vett részt. A familiaritás kötelékeit lassan felváltó professzionalizáció és szakszerűsödés érvényesülését is megfigyelhetjük az életpályáján: a vármegyei írásbeliség és hivatalszervezet vezetését ellátó főjegyzőségből a Kúrián belül egyfajta , szamárlétrá"-t járt be a személynöki, majd a nádori ítélőmesterségen keresztül, végül a valamikori : Genealdgiai adataira: Szluha 2012: 174-175. 2 À kastélyra üjabban: Koppäny 2014: 140-141. Fels6biiki Nagy Istvan alnador és alispân 1722-23. évi diétai szerepére: Szijart6 2021: 274.3 Forg6 2021: 24-25., 41. 3 Utébbira tjabban: Melkovics 2013. 4 Sebôk 2016: 957-958. 5 Az 1722-1792 küzôtt a diétän részt vett itélômesterek közül hatan viseltek korábban vármegyei jegyzői tisztséget: Sebők 2017: 39. Szijártó 2005: 163.