OCR
104 Vámos András FELSŐBÜKI NAGY JÓZSEF ÉS ROKONSÁGA A HIVATALI NEMESSÉGEN BELÜL A felsőbüki Nagy család tagjai Nagy József működése idején már nemzedékek óta viseltek hivatalt Sopron vármegyében. Dédapja és nagyapja, Nagy György és Pál főszolgabírák, nagyapjának testvérei, Mihály és István, valamint apja és Sándor nevű testvére a vármegye alispánjai voltak. Rokonai tehát számos megyei tisztséget betöltöttek, de közöttük is találunk olyan személyt, aki királyi hivatalt is betöltött. Nagyapjának testvére, Nagy István, és apja, Nagy Pál alispáni hivatalukat letéve a Királyi Táblán nyertek állást. Az előbbi ítélőmester (1693-1720), utöbbi itelömester, majd septemvir lett. Józsefhez hasonlóan nagybátyja, István az Udvari Kamara tanácsosa volt (1745-1766). Felsöbüki Nagy József pályafutása kivételesnek bizonyult családjában. Ugyanis a felsőbüki Nagy család tagjai jellemzően vármegyei tisztségeket viseltek, intézményi és társadalmi hátországuk, tanulóiskolájuk a nemesi vármegye volt, még azoknak is, akik később királyi hivatalra emelkedtek. Felsőbüki Nagy József viszont csak a központi (királyi, császári) szerveknél szolgált: a Királyi Kúrián, az Udvari Kamarában és a Kancellárián. A bürokrata királyi hivatalnokok közé tartozott, ellentétben atyai rokonai többségével. Nem a gyökeret eresztett vármegyei jómódú (bene possessionatus) nemesek hagyományos pályáját futotta be. Már lakhelye, tehát mindennapi közege is jelentősen különbözött az övékétől, hiszen udvari kamarai, majd kancelláriai hivatala két évtizedig a császárvároshoz kötötte, később személynökként Pestre tette át székhelyét. Személyes pályafutása sokkal inkább illeszkedik felesége, Végh Anna közeli családtagjaiéhoz, mint a felsőbüki Nagyokéhoz. A Véghek a házasság megkötésekor már hét évtizede szolgálták hivatalnokként az uralkodót anélkül, hogy megyei kötödésük lett volna. A későbbiekben a verebi előnevet használó Végh család felemelkedésének megalapozója idősebb Végh (I.) Péter volt, akinek hivatali pályafutása a ranglétra aljáról indult." Ő jelentős kapcsolati tőkére 12 Kökényesi 2021: 488. 13 Egyes adatok szerint 1671-ben született, de ez esetben negyvenéves kora után állt volna alacsony rangú járulnokként a Kancellária szolgálatába, ami nem valószínű. (Károly 1904: 529.) 1712 elején fizetés nélküli járulnokként állt munkába, majd miután két haláleset következtében megüresedett egy jegyzőiírnoki állás, 1713-ban előléptették. 1718-tól kiadó és fogalmazó, 1727-től titkár, 1747-től létszámfeletti tanácsos volt. 1751-ben a kancellária azon tagjai közé