Oldal 97 [97]
OCR
A kancelláriai bivatalviselés mint a siker jele 95 A négy csoportba tartozó összesen 65 köznemes tanácsos nagyobb, de nem túlnyomó arányban volt inkább bürokrata hátterű: 37 fő a 28 vármegyei hátterűvel szemben. A generációk között már jóval nagyobb az eltérés: az első generációs hivatalnokok majdnem kétszer annyian voltak, mint a későbbi generációkba tartozók (43 fő a 22 fővel szemben). A két szempontot együtt vizsgálva pedig azt állapíthatjuk meg, hogy amíg az első generációs hivatalnokok között azonos arányban voltak vármegyei és bürokrata hátterűek (22 fő a 21 fővel szemben), addig a kisebb számú nem első generációs királyi hivatalnok majdnem háromnegyede bürokratának mondható (22 főből 16 fő) Tehát kialakult egy többgenerációs köznemesi hivatalviselő réteg, de ennek a Kancellária tanácsáig felkapaszkodó elitje nem volt zárt, kasztosodott csoport. A vizsgált karrierekből világosan megállapítható, hogy a kancelláriai tanácsosi állás magasabb presztízsű volt a Magyar Kamara és a Helytartótanács köznemesi tanácsosi beosztásánál, valamint a személynöki méltóság kivételével a Királyi Tábla valamennyi (érseki és királyi köznemesi ülnöki, ítélőmesteri, alországbírói, alnádori és jogügyigazgatói) állásánál. Összesen 32-en léptek elő kancelláriai tanácsossá ezekből a pozíciókból közvetlenül, és rajtuk kívül még heten töltötték be korábban ezeket az állásokat, míg ellentétes irányú pályát nem találunk. A legfontosabb utánpótlásbázis közvetlenül vagy közvetve a Királyi Tábla volt, ezt követte a Helytartótanács. Kamara tanácsosa volt. (Nagy 1857-1868: VI. 184.) Majláth György apja, a családot felemelő Majláth József előbb királyi táblai ülnök, majd septemvir, vegül kerületi biztos volt. (Sebök 2022: 611-612. és Szäntay 2014: 1171-1172.) Nedeczky Károly atyja, Nedeczky Imre 1730-ban személynöki ítélőmester volt. (Sebők 2022: 617.) Redl tanácsos apja, Redl Ferenc József 1756 és 1763 között a Magyar Kamara tanácsosa, később bácsi kamarai adminisztrátor volt. (Fallenbüchl 1970: 297.) Az idősebb Szlávy Pál ítélőmesterként, majd jogügyigazgatóként szolgált. (Sebők 2022: 636.) Ürményi József apja, Ürményi István járulnokként került a Kancelláriára 1718-ban. Negyvenöt évvel később mint alregisztrátor ment innen teljes fizetéssel és királyi tanácsosi címmel nyugdíjba. (MNL OLA 79. 1. kétet 61.) Ifjabb Végh Péter, Koller Ferenc és Brunszvik Jozsef pedig olyan családból származtak, ahol már az első generációs hivatalnokok közé sorolható apa (idősebb Végh Péter, Koller József és Brunszvik Antal) is kancelláriai tanácsosként szolgált. Vármegyei hátterű, de később királyi hivatalt viselő apát felsőbüki Nagy Pálon kívül még hármat találunk. Battha László apja, Battha Pál Nógrád vármegye alispánja, majd a Királyi Tábla ülnöke volt. (Sebők 2022: 587.) Niczky Kristóf apja, Niczky György pedig vármegyei pályafutása során volt somogyi főjegyző, zalai alispán, később a Királyi Kúrián épített karriert mint ítélőmester, majd királyi jogügyigazgató, végül septemvir lett. (Sebők 2022: 618.) Pászthory Sándor apja, Pászthory László soproni alispán, később királyi táblai ülnök, végül septemvir volt. (Sebők 2022: 623.)
