Oldal 72 [72]
OCR
70 Sebők Richárd ÖSSZEGZÉS Felsőbüki Nagy István és Pál királyi kúriai előmenetele nem volt egyedi: mindkét esetben egy-egy hét főből álló csoportot lehetett képezni a kúriai bírókból ugyanolyan kúriai karriermintázattal. Jelentősnek számított az egész korszakban a vármegye, mint a kezdeti hivatali tapasztalatok összegyűjtésének és a jómódú birtokos köznemesség politikai, illetve hivatali szocializációjának színtere. Felsőbüki Nagy István és Nagy Pál hivatali karrierje az átlagosnál sikeresebbnek tűnik a Királyi Kúrián belül, hiszen minden időszakban elérték a bírói struktúrán belül az adott pillanatban egy köznemesnek elérhető legmagasabb szintet: István alnádor, míg Pál a Hétszemélyes Tábla köznemes ülnöke lett. Azonban felsőbüki Nagy István és Pál nem lépett ki a bírósági rendszer keretei közül, hogy egyéb kormányhivatalok szolgálatába álljon. Ez történt viszont felsőbüki Nagy József esetében, aki már a különböző kormányszékeknél történő, hosszabb-rövidebb ideig tartó munkavállalással gyűjtötte össze egyre szélesebb körű tapasztalatait, és ismerte ki egyre jobban a korabeli kormányzati rendszer működését. Őt korai halála megakadályozta a teljes pályaív bejárásában, de így is korának egyik legfontosabb és bizalmi állásáig jutott: betöltötte a személynöki méltóságot. Felsőbüki Nagy István kiemelkedett a jómódú birtokos köznemesek vármegyei közegéből, és több országos hivatalt is betöltött a Királyi Táblán, ahol alnádorként fejezte be pályafutását. Felsőbüki Nagy Pál szintén elhagyta a megyei közeget, és ugyancsak a Királyi Kúrián viselt magas tisztségeket, majd karrierje és élete végén a Hétszemélyes Tábla köznemes ülnöke volt. Tehát Istvánhoz képest a Királyi Kúria magasabb bírói fórumának bírói közé jutott, azaz tovább emelte a család tekintélyét. A felsőbüki Nagy család életében az említett karrierek mindenképp a társadalmi mobilitást és a magasabb presztízsű országos hivatalok elérését jelentik. A hasonló karriermintájú személyek csoportjának elemzése után viszont kiderült, hogy már a 18. század második felében, de leginkább r9. század első felében több kúriai bírónak is lehetősége nyílt a két felsőbüki Nagynál impozánsabb karriert befutni. Többen bekerültek a Kancelláriára, személynöki hivatalt is elnyertek, vagy akár köznemesként főispáni székbe jutottak. Felsőbüki Nagy József személynöki kinevezését értékelhetjük úgy is, hogy a család kétségtelenül bekerült a jómódú birtokos köznemesség elitjébe, ezt az új státuszt pedig házassági kapcsolatokkal is megerősítették. Feltételezésem szerint
