Oldal 65 [65]
OCR
A felsőbüki Nagyok és a Királyi Kúria a késő rendi korban 63 lyafutásukat, azonban ebben a csoportban már megjelennek egyéb kormányszervek is a Királyi Kúriára kerülés előtti álláshelyekként. A csoport egyik felére az volt jellemző, hogy 1848 márciusa előtt a Hétszemélyes Tábla köznemes ülnöki székében érték el pályafutásuk csúcsát a Királyi Kúrián, míg a másik felére az, hogy karrierjüket a Kancellária köznemes tanácsosi állásában folytatták tovább. Utóbbiak közül kerültek ki azok, akik ebből a csoportból a legfényesebb karriert járták be a 19. század folyamán. Felsőbüki Nagy Pált pályafutása zenitjén érte a halál a Hétszemélyes Tábla köznemes ülnöki állásában. Elmondható, hogy egyrészről emelte családja presztízsét a hétszemélyes táblai tisztségével és elérte az 1780 előtti időszakban az uralkodó bizalmi köréhez nem tartozó jómódú birtokos köznemesek által a Királyi Kúrián elérhető legmagasabb bírói tisztséget, másrészről viszont az is látható, hogy II. József halála után a személynöki ítélőmester és nádori / helytartói protonotáriusi széket betöltő kúriai bírók pályája nem a Hétszemélyes Tábla felé, hanem inkább a Kancelláriára irányult, ahonnan akár a személynöki vagy alkancellári hivatal betöltése is elérhetővé vált azon személyeknek, akik meggyőzték az uralkodót lojalitásukról és rátermettségükről. FELSŐBÜKI NAGY JÓZSEF SZEMÉLYNÖK, AZ URALKODÓ BIZALMAS TISZTVISELŐJE ÉS JOGI TANÁCSADÓJA Felsőbüki Nagy József személynök halotti beszédének szerzője, Somogy Lipót szerint József 1769-ben kezdte pályáját királyi ügyészként, majd 1774-ben ítélőmesteri tisztséget nyert a Királyi Táblán. 1776-ban már kamarai előadó tanácsosi állásban említette Somogy, míg 1780-ban a Kancellária köznemes tanácsosainak sorába került. Karrierjének csúcsán, 1795-ben kinevezték személynöknek, mely hivatalát egészen haláláig viselte.5" Felsőbüki Nagy József karrierje kapcsán vizsgálni lehetne a késő rendi korszakban személynöki tisztséget betöltő bírák csoportját vagy éppen azon 18. századi hivatalviselők életpályáját, akik hosszabb-rövidebb kormányzati szolgálat után a magasabb presztízsű kormányszékekhez sikeresen pályáztak:?, de ezen aspektusok hosszú időtávú vizsgálata nagyobb lélegzetű kutatást tesz szükségessé. Ebben az alfejezetben arra a s [Somogy] 1802: 6-7; Palmäny 2019: 534, 536. 52 A jelenség leírására az ítélőmesterek hivatalviselése szempontjából lásd: Sebők 2017. Lásd jelen kötetben Vámos András tanulmányát.
