Oldal 62 [62]
OCR
60 Sebok Richard hírére azonban egyre mérsékeltebb hangnemet ütött meg, de még az 1830. évi diétan is -— amikor már nádori ítélőmesteri pozícióban a Királyi Tábla tagja volt — fenntartotta a kapcsolatait az ellenzéki vezetőkkel. Az 1832-—1836. évi országgyűlési tevékenységére ez azonban már nem volt jellemző. Platthy az 1829 novemberétől 1837-ig tartó, mintegy nyolcévnyi kúriai szolgálata után elhagyta a felsőbíróságot, és a Kancellária köznemes tanácsosa lett. A szakirodalomban már többször leírt jelenség, hogy a 19. századi országgyűlésen aktívan szereplő és a kiemelkedő képességű vármegyei követek közül toborozta a kormányzat a kormányszervek későbbi személyi állományát: kormányhű oldalról ez elismerésnek, míg ellenzéki szempontból a vezetőik megvásárlásának, elhiteltelenítésének és a mozgalom megtörésére irányuló szándéknak is értelmezhető. A két itt említett ellenzéki politikus, Bartal György és Platthy Mihály esetében az is megfigyelhető, hogy rögtön személynöki ítélőmesteri állásban kezdték kúriai pályájukat, és nekik nem volt szükséges hosszabb-rövidebb időt eltölteni az 1790 utáni , belépő pozícióban", a létszámfeletti ülnöki tisztségben: egyből egy magasabb presztízsű kúriai tisztségben bizonyíthatták képességeiket. Szögyény(-Marich) László is a fenti két politikushoz hasonló pályát járt be a Királyi Kúrián, amikor személynöki ítélőmesterből lett néhány év leforgása alatt nádori ítélőmester, és alig fél évtizednyi kúriai bíró működés után a Kancellária köznemes tanäcsosävä lepett elö.+* Szögyeny(-Marich) László átlagostól eltérő hivatali pályafutása esetében biztosan nem elhanyagolható tényező, hogy apja Szögyény Zsigmond személynök, majd alkancellár volt, illetve a korszak egyik nagy tekintélyű, komoly vagyonú és kormányhű tisztviselőjének, Marich István Dávidnak a fiúsíttatott leányát, Máriát vette feleségül, mely frigy révén egyesíthette a Szögyény és Marich családok birtokait, valamint használhatta mindkét família nevét.45 Felsőbüki Nagy Pál a Királyi Kúria Hétszemélyes Táblájának köznemes ülnöki állásában fejezete be karrierjét. Ebben az alfejezetben vizsgált hét bíróból további háromról elmondható ugyanez: Almásy Jánosról, Beöthy Imréről és Széll Imréről. Almásy János hétszemélyes táblai tisztségéről 1757. március 10-én lemondott a fia, Almásy Pál 42 Jegyzékonyv 1825-1827: I. XIX; Völgyesi 2020: 360. # Dobszay 2019: 177-178. 44 Schem. 1837-1840; Vasdrnapi Ujség 1893. november 26. 48: 801; Jönäs 2002a: 210; Pälmäny 2011: 702. 4 Nagy 1857-1868: X. 848-850.
