Oldal 53 [53]
OCR
, 3. FEJEZET | A FELSŐBÜKI NAGYOK ÉS A KIRÁLYI KÚRIA A KÉSŐ RENDI KORBAN Sebők Richárd ORCID: 0009-0003-5190-3605 A felsőbüki Nagyok hivatalviselése jelentős mértékben kötődött a korabeli legfelső bírósághoz, a Királyi Kúriához. Jelen tanulmányban felsőbüki Nagy István és Pál kúriai pályafutásának jellegzetességeit, általánosítható vonásait, illetve a Királyi Kúrián belüli helyét keresem. Felsőbüki Nagy József esetén nem a kúriai pályafutás játssza a főszerepet, hanem a hivatali állások örökítése apa-fiú viszonylatban, noha felsőbüki Nagy József apja, Pál nem közvetlenül hagyta kúriai A 18. század első évtizedeiben különösen fontos volt az uralkodó számára az igazságszolgáltatás reformja és a bírósági szervezeten belüli visszaélések visszaszorítása. A bírósági rendszer reformját az 1722-1723. évi országgyűlésen fogadták el a rendek, majd II. Józsefnek az 1780-as évek második felében bevezetett, de csak alig fél évtizedig fennállott bírósági átalakítását leszámítva, egészen az 1848-as forradalomig azonos struktúrában tevékenykedett a Királyi Kúria két fóruma, a Királyi Tábla és Hétszemélyes Tábla.? Ezért is lehetséges egy hosszú időtávú, a késő rendi korszak egészére, az 1724 és 1848 közötti periódusra vonatkozó összehasonlító elemzés elvégzése. FELSŐBÜKI NAGY ISTVÁN AZ ÍTÉLŐMESTERI HIERARCHIA CSÚCSÁN Felsőbüki Nagy István Kőszeg város jegyzője, majd bírája volt, 1683 után Sopron vármegye jegyzője lett, 1687-ben mind Sopron, mind pedig Vas vármegye jegyzői feladatait ellátta. 1689-ben már : Küriai pälyafutäsukröl läsd az ı. szämü áttekintő ábrát. : Bönis 1935 és Varga 1974.
