Oldal 30 [30]
OCR
28 Szemethy Tamas talnoki karrierjét városi környezetben kezdte. 1677-ben a gazdag kereskedelmi központ, Kőszeg kérte fel bírájának, majd innen a megyei hivatalviselés magasabb polcának számító jegyzőség felé lépett tovább előbb 1683-ban Sopron, majd 1687-től Sopron és Vas vármegye tekintetében. 1689-re — 36 éves korára — megválasztották Sopron vármegye alispánjává. Ezek után pedig mind Sopron, mind pedig Vas vármegyét képviselhette az országgyűlésen: utóbbit 1708ban, előbbit pedig 1712 és 1715 között." A vármegyei hivatalviseléssel azonban nem ért véget a karrierje, hiszen 1693-ban már személynöki ítélőmester, majd 1699 és 1712 között országbírói ítélőmester volt. Ezek után 1715-től 1721-ig nádori ítélőmester lett, majd 1720 és 1724 között alnádor.? 1735-ben írt végrendeletében büszkén vallotta, hogy mindig kereső hivatalt látott el, ami alapot biztosított számára ahhoz, hogy tudatos és jelentős birtokgyarapítási stratégiát folytasson. Életét 1737-ben fejezte be Felsőbükön," ahol 1696 körül kastélyt építtetett maga és családja egyetemi anyakönyveket feldolgozó kutatócsoport erre az időintervallumra bár valóban feltüntet egy Stephanus Nagy nevű hallgatót, őt háromszéki származásúként határozzák meg. (Bognár-Kiss-Varga 2002: 172. Nr.: 867.) Ennek alapján vitatható, hogy felsőbüki Nagy István valóban egyetemre járt volna. Igaz azonban az is, hogy magas szintű jogi ismeretekkel rendelkezett. Ezt többek között Bél Mátyás is hangsúlyozza vele kapcsolatban. (Dominkovits 2015: 429.) 5 — Szluha 2003: 579. Kőszegről több, a 18. században magasra emelkedő személy is származott, így itt született 1668-ban Meskó Ádám, aki időben közvetlenül felsőbüki Nagy István előtt volt nádori ítélőmester, majd 1721-ben bárói címet nyert. (Heckenast 2005: 287.; Iványi 1975: 124.; MNL OL A 57 MKL LR 33. 494-497.) De szintén itt sziiletett 1677-ben Orczy István, aki utóbb alországbíró, illetve szintén magyar báró, valamint birodalmi báró lett. (Heckenast 2005: 316.; MNL OL A 57 MKL LR 37. 526-531.; OStA AVA Reichsadelsakten. Orczy István. 1731. április 30.) Szintén itt született 1710-ben a 18. század folyamán egyedüli magyarként az Udvari Haditanács elnöki tisztjét betöltő Hadik András gröf. (Väsärhelyi-Szluha 2005-2013: I. 229. V6.: Schmidt-Brentano 2006: 38.; Nagy 1987: V. Hadik.) Illetve szintén Kőszegről származik, és kezdetben felsőbüki Nagy Istvánhoz hasonlóan a városban kezdte hivatalnoki pályáját Szvetics Jakab, aki 1703-ban született, majd királyi személynök lett, és magyar gröfi cimet nyert. (Väsärhelyi-Szluha 2005-2013: III. 94.; MNL OL A 57 MKL LR 51. 217-220.; Szluha 1995: ror.; Fallenbüchl 1988: 108.) A Festetics család egyik grófi címet szerzett tagja, Pál bár nem Kőszegen született, itt kezdte meg hivatalnoki karrierjét mint joggyakornok. (Magyar Életrajzi Lexikon. http:// mek.oszk.hu/00300/00355/html/ - utolsö letöltes: 2023. január 16.) Heckenast 2005: 297. 7 Heckenast 2005: 297. V6.: Ivänyi 1991: 419-420. Heckenast 2005: 297. ° — Szluha Márton idézi az 1735-ös végrendeletet. (Szluha 2003: 579.) 1 Heckenast 2005: 297.
