Oldal 18 [18]
OCR
I6 Dominkovits Péter gunyafalvi Seged, asszonyfalvi Ostffy stb.), három pedig katolikus egyházi birtokosé volt (a csornai premontrei rendházé, a soproni keresztes konventé és a győri püspökségé). A 67 kisbirtokos (62 világi és 5 egyházi) az adózó porták csupán 16, 790-ával rendelkezett. A történeti vármegye nyugati felét, miképpen északi és délkeleti peremét is egyértelműen a nagybirtok túlsúlya határozta meg. Az Ikva völgyét és a Rábaköz birtokszerkezetét pedig a nagybirtok és a középbirtok vegyesen jellemezte a nagybirtok túlsúlyával. Ugyanakkor azt érdemes kiemelni, hogy a vármegye hivatalviselő és politikai elitje a 17. században elsősorban az Ikva völgyéhez kötődött, a rákövetkező évszázadban, egészen a reformkor hajnaláig ez a súlypont a Répce vidékére tolódott. A 20. század első felének történetírása, elsősorban Soós Imre munkái az egykori határvármegyei létre vezették vissza a nemesi falvak létét és sűrű előfordulását. Ugyanakkor ezek a nemesi falvak döntően nem az országhatárnál, a vármegye nyugati szélén, hanem a törvényhatóság déli, Vas vármegyével határos térségében feküdtek. Ez a birtokszerkezet jellemezte a vármegyét a 16. század végéig. Az ország első számú rendi hivatalát, a nádori méltóságot is megszerző Nádasdy Tamás volt a vármegye legjelentősebb földesura, aki Sopron vármegyében 411 adózó jobbágyportával rendelkezett Mohács utän. Ez ekkor a megyei portaszäm 37,5 %-ät jelentette. Hatalmát és befolyását még inkább kiemelte, hogy számos törzsökös és újabb megyei nemes család a Nádasdyak familiárisi függési rendszerébe tartozott (például a Dócz, gunyafalvi Seged, asszonyfalvi Ostffy), miképpen további családok egyes tagjai hasonlóképpen kötődtek e befolyásos főúr személyéhez (például a Büki, Cseh stb. családból.) Ezen nemesi családok közül külön ki kell emelni több, középkori gyökerekre visszatekintő nagy tekintélyű törzsökös família tagjait. Közülük többen a 16-18. század során - eltérő utakon — maguk is bárói, grófi rangemeléssel az arisztokrácia soraiba emelkedtek. Külön kiemelésre érdemes az ország tudáselitjébe tartozó Cziráky család, vagy a Mohács előtti arisztokráciával, így a Hédervári családdal is rokoni kapcsolatot tartó Viczay család felemelkedése. A 16. század második felében is számos család mind birtokát, mind megszerzett hivatali pozícióját a Nádasdyaknak köszönhette. (Ilyen például a Bagodi, Gosztonyi, Josa, Megyeri, vagy a már említett nemesapáti Szalay család.) Ez a függési viszony jellemezte a 16. század középső 3. Dominkovits 2022: I01-—I04.
