Oldal 370 [370]
OCR
és a különféle témáknál az egyházi állásfoglalások ismertetése által a vélemények ütköztetésének lehetőségét is felvállalva tár elénk egy összetett képet." Ezenkívül számos nemzetközi egyezmény (nürnbergi kódex, helsinki nyilatkozat, oviedói egyezmény) is foglalkozik az élet kezdetén felmerülő erkölcsi kérdések véleményezésével, így összességében kijelenthető, hogy rendelkezésre áll egy olyan bőséges tudástár, amely megalapozott hátteret tud biztosítani a kérdéssel való érdemi foglalkozásra." Korosztályi meghatározottság Ahhoz, hogy egy adott témáról kellő alapossággal tudjon gondolkodni a fiatal, nemcsak az ismeretek átadására, hanem az ismeretek megfelelő korosztályban történő prezentálására is szükség van. A gyermek tanulási folyamatával és alapvetően a kognitív folyamatok életkori szakaszokhoz rendelt fejlődési útjával meghatározó módon Jean Piaget svájci pszichológus foglalkozott. Noha elméletét ma már számos bírálat éri, segítségével mégis megfogalmazhatunk egy olyan sémát, amely használható a gyermek értelmi fejlődésének vizsgálatakor. Fontos hozzátenni, hogy a sémák időbeli elhelyezkedése és tartalma egyénenként eltérő lehet, sorrendjük mégis mindenkire egyformán érvényes — jóllehet Szabóné Mátrai Mariann megjegyzi, hogy a mai kor kutatói , az univerzális sémák helyett, illetve mellett sokkal inkább figyelembe veszik a kontextust és a lokális szempontokat. Nagyobb hangsúlyt kap a személyes érés specifikussága, a család mint a kontextus fő tényezője." Piaget elmélete szerint a megismerő folyamatok fejlődése egy szenzomotoros, műveletek előtti, konkrét műveleti, és egy formális műveletinek nevezet időszakon megy keresztül. A 7-11 éves korig terjedő időszak vizsgálatakor megfigyelhető, hogy a gyermek már képes az absztrakt műveletek, szabályok felfogására, de azok szélesebb összefüggésekben való értelmezésére még nem. Így leginkább a formális műveleti szakaszban ér el a gyermek arra a fejlődési szintre, hogy képes legyen kombinatorikus gondolkodásra, akár hipotézisalkotásra és dedukcióra. Az elvont kijelentések logikai elemzése, elvont kijelentések vagy fogalmak használata, sőt az esetleges hipotézisalkotás ellenőrzési képessége mind-mind olyan tulajdonság, amelyek alkalmassá teszik őket az élet kezdetéhez kapcsolódó etikai kérdések vizsgálatára, sőt mivel jövőjükkel, lehetőségeikkel, ideológiai és környezeti problémákkal is képesek foglalkozni, így a lehető legjobb periódus a formális műveleti szakaszba érő fiatallal ezen etikai kérdések tárgyalása." 18 FAZAKAS-KOVÄCS 2020, 145-333. O. 19 SANDOR 2016, 31-36. 0. 20 SZABÖ 2010, 130. 0. 21 COLE-COLE 1998, 337-349. 0.
