Oldal 365 [365]
OCR
Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) legújabb kutatása szerint a felnőtt lakosság mintegy 17,5 százaléka, vagyis világszerte minden hatodik ember szenved meddőségben." A modern kor tudományos fejlődése megoldási javaslatokat nyújt a problémára, de mindez az etikai kérdések sokszorozódásával jár. Pár évtizeddel ezelőtt a dilemmák a szülőség, az esetleges meddőségből fakadó nehézségek vagy az örökbefogadás lehetőségének témáira szorítkoztak az élet kezdete kapcsán. A 21. századra, főként az in vitro fertilizáció térnyerésével — amely lehetőséget teremtett a meddő, természetes úton gyermeket foganni nem képes pároknak is a gyermekvállalás csodájára — végeláthatatlanná vált az etikai kérdések sora. Az embrió státuszának kérdésén túl olyan dilemmák is felszínre kerültek, amelyeket eddig a természet saját hatáskörben — láthatatlan entitásként? — kezelt, és így nem volt szükség róluk diskurzust folytatni. A mesterséges megtermékenyítés lehetősége által a természettől a tudomány területére került át több olyan folyamat, amely morális kérdéseket vet fel. Ezek a teljesség igénye nélkül az alábbiak: e Mi legyen a sorsa a be nem ültetett embrióknak? e Erkölcsileg elfogadható-e a más személyeknél elvégzendő reprodukciós eljárás céljára felajánlani egy embriót? + Milyen következmenyekkel jär, ha a felajänlas helyett a melyfagyasztäsos eljárásban történő konzerválás valósul meg? e Felajánlhatják-e a tárolt embriókat embriókutatás céljára a szülők? e Erkölcsileg elfogadható-e a be nem ültetett embriók megsemmisítése? Hasonlóan feszültséggel teli téma az inszemináció, a petesejt-adományozás vagy épp a béranyaság kérdése, de tágabb értelemben a kriokonzerválás, a prenatális diagnosztika és a preimplantációs diagnosztika, valamint az őssejt- és génterápia, sőt az embriókutatás és -klónozás is. A bioetikai kérdésekben jelentkező konszenzushiány következtében egyre inkább felértékelődik az egyén egy adott témához való viszonyulása és az az út, ahogyan eljut a véleményalkotás folyamatában a saját meggyőződés kimunkálásához. Noha a ma embere nehezen fogad el abszolút igazságot, mégis megfigyelhető, hogy keresi a tájékozódási pontokat egyes etikai kérdéseket illetően, sőt gyakran 7 WHO 2023. 8 ZELLER 2009, 6. 0.
