Oldal 334 [334]
OCR
A tanulás végigkíséri életünk minden percét. Ismeretet szerzünk környezetünkről, tapasztalatokat gyűjtünk emberi kapcsolatokból; hangok, képek, színek, formák — mind olyan apró elemei a mindennapoknak, amelyek hatással vannak ránk. A művészetekben mindig akadtak tehetséges emberek, akiket foglalkoztatott Isten megismerése. Számtalan szobrász, festő, költő és zeneszerző életművét tette gazdaggá, változatossá az Isten megismerésének vágya úgy, hogy a művészettel élni kívánó embert segítette közelebb kerülni Teremtőjéhez. A művészek Isten tanúi is, és olyan remekműveket adtak a világnak, amelyek Isten kimeríthetetlen és fölfoghatatlan szeretetéről tanúskodnak. Gyakran hallani olyan vasárnapi igehirdetést, ahol egy vers vagy egy képzőművészeti példa segíti az ige könnyebb megértését. Akár egy zenemű megemlítése vagy meghallgatása is segíthet szemléltetni a szavakkal megfogalmazott vagy éppen hogy emberi szavakkal nehezen kifejezhető gondolatokat. A művészetek számomra ezért kapcsolódnak olyan szorosan a teológiához. Egész életünkben tanuljuk Teremtőnk lényét, a cselekvő Isten munkáját a mindennapjainkban. Vizuális világban élünk: kényelmesebb kivetítőn szemlélni az órai tananyagot, és felgyorsult hétköznapjainkban kevesebb időt vesz igénybe bármire rápillantani, mint megfogalmazni vagy beszélni róla. Azt gondolom, éppen ezért van veszélyben a fiatalok beszédkultúrája, érzelmi világuk kibontakozása, és ennek köszönhetően társasági megnyilvánulásuk egyre szűkebb kereteket ölt. Ebben az életformában szerintem még nagyobb hangsúlyt kapnak az iskolákban a hittanórák, ugyanis a gyerekeknek ritkán van lehetőségük nyugodt körülmények között megosztani gondolataikat, megfogalmazni kérdéseiket és feltöltekezni lelkileg. Eddigi tapasztalatom, hogy nagyon szívesen és bátran énekelnek hittanórákon a diákok. Örömmel és erőforrásként élik át a közös énekszót, amely akár feledteti is velük arra a pár percre a hét nehézségeit, a napi problémákat. A zene (ahogyan Luther több helyen is említi, a muzsika") Isten különleges ajándéka (adománya) számunkra (donum Dei), Isten teremtménye. Luther gondolatai a zenéről Augustinustól erednek.? , A zenén keresztül lehetősége nyílik az embernek arra, hogy a felfoghatatlan isteni bölcsességre lásson, s a Teremtő arcának vonásait megpillantsa. Az Isten bölcsessége hangzatokban és harmóniákban válik felfoghatóvá...? Luther a zenével kapcsolatos meglátását 1530-ban négy pontban foglalja össze: 1 LVM 8: 96—97. 0. (194. SZ.) ? BOUMAN 2000, 11. 0. 3 KAMP 2006.
