Oldal 330 [330]
OCR
gyelmet, hogy az ének használata a 16. században sem volt problémamentes, ahogyan erre Henkys egy tanulmányban utal." Luther korában ugyanis a keresztelés nem volt része a gyülekezeti istentiszteletnek. Családi alkalomként ünnepelték, és az egykorú források tanúsága szerint a szertartás rendjében nem szerepelt ének. Így istentiszteleteken már akkor is ritkán szólalhatott meg tételünk. Ez alól talán Keresztelő János — Luther által további megtartásra javasolt — ünnepe lehetett kivétel." Szerepet kaphatott a katekézisben, ahogyan azt a Nagy káté korábban említett előszava javasolja. Ezt támasztja alá az is, hogy a leánynevelő intézet tananyagának is része volt tételünk, ahogyan arra már szintén utaltunk a korábbiakban. Az énekkel kapcsolatos óvatosság indoklásánál a dallam nehézségére nem nagyon lehet hivatkozni, terjedelmére esetleg. Keresztelési énekként való használatba vételének inkább lehet akadálya az, hogy a szöveg Jézus keresztségének képével indít, és markáns, dogmatikus képekkel köti össze a keresztséget Jézus kereszthalálával, kiömlő vérének képével. Ezekhez magyarázat szükséges. A távolságtartásból épp itt adódik kitörési pont. A keresztelésről szóló alapos tanítás részévé válhat a , Jordánének? Ehhez azonban szükséges (újra) használatba venni a teljes tartalmat. Ezzel kapcsolatban énekeskönyvi munkálataink adhatnak reménységet. Ha ez megtörténik, és van az ünneplő közösségben néhány jó hangú gyermek, aki — akár minden keresztelés alkalmával — elénekli az első versszakot, a gyülekezet biztosan örömmel kapcsolódik a folytatásba. A tanulási folyamatban megerősítést jelenthetnek a keresztség képi ábrázolásai és Bach feldolgozásai a hozzájuk fűzött magyarázatokkal. Az az intenzitás és szövegábrázolás, amellyel Bach sajátjává tette az éneket, és feldolgozta azt, kimeríthetetlen mélységet és távlatot nyit a keresztségről szóló beszélgetéseknek. Így ajánlhatjuk a közös éneklést, zenehallgatást vagy a zenei tételek tartalmának közös megbeszélését akár a konstruktív tanulás egyik eszközéül." Énekeskönyvek és más források BABST 1545 = LUTHER, Martin: Geystliche Lieder. Valentin Babst, Leipzig, 1545. Dunántúli - Keresztyén énekeskönyv. A dunántúli evangélikus énekeskönyv rövidített kiadása új résszel. Budapest, 1955. 46 HENYKS 2005, 69. 0. "7 Vö. A gyülekezeti istentisztelet rendjéről (1523). LVM 3: 209. o. 18 Vö. KODÁCSY-SIMON 2024, 66. o.
