Oldal 317 [317]
OCR
A két alkotás feldolgozását a nyelvezet és a stílus miatt is érdemes választani. Már a bibliai Jónás próféta könyve is tartalmaz humoros, ironikus elemeket, mint például, hogy Jónás hiába menekül az Úr elől, végül mégiscsak oda megy, ahova ő küldte; ahogyan az is, hogy nehezen hihetőnek tűnik, hogy a próféta küldetése rögtön ennyire sikeresnek bizonyul; vagy az, hogy Jónás pont azt veti Isten szemére, hogy szeretete nagy és türelme hosszú (amit egyébként saját maga is megtapasztalt hiábavaló, eleve kudarcra ítélt menekülése során), és az Úrnak egy példázattal kell megértetnie Jónással, hogy miért döntött úgy, hogy Ninivét nem pusztítja el, és azzal indokolja, hogy szánja a bűnös várost, hogy az ott élők nem tudnak különbséget tenni a jobb és a bal kezük között. Végeredményben ironikus az is, hogy Isten mennyit vesződik Jónással, míg az elfogadja az akaratát, míg a pogány, bűnös város a próféta egy figyelmeztető mondatára megtér, és bűnbánatot tart. Babits Jónás könyvében még inkább szatirikus, hogy a niniveiek nem térnek meg, mégis megmenekülnek. Ez a fő mozzanat a prófétai szolgálatot is megkérdőjelezi: mi értelme akkor a küldetésnek? Továbbá a többi helyen is felnagyítja a humoros, ironikus vonásokat. Realista, ugyanakkor ironikus vonás már a mű elején, hogy Jónás azért merül álomba a hajón, mert a vihartól hánykolódó hajó elcsigázta, és mindent kiadott magából. Ez a rosszullét visszatér a parafrázis végén, amikor a pusztában a napszúrástól rosszul lesz: ,,...úgy érzé, minden körülötte himbál, / mintha megint a hajón volna; gyomra / kavargott, és gyötrőn égette szomja!" A következő komikus mozzanat, hogy a kormányos csak véletlenül botlik bele, és itt az alvó próféta nemtörődömsége ellentétet is alkot a hajósok riadalmával. Naturalisztikus-komikus, szatirikus, amikor Jónás az imádságtól (amely itt inkább hasonlít perlekedésre) kifullad a cet gyomrában, és annak kopoltyúján keresztül próbál levegőt szívni. A történet sem ott ér véget, ahol a bibliai prófétai irat: Jónás szemszögéből még egy utolsó pillantást vetünk a bűnös városra, melyben érvényesül az ítélkező, de humoros, önironikus látásmód: , A szörnyü város mint zihálva roppant / eleven állat, nyúlt el ahomokban"" Ezek a humoros-ironikus-parodisztikus-szatirikus elemek fontos szerepet töltenek be a jelentésképzésben, ahogyan abban is, hogy általuk közelebb kerülhet a bibliai szöveg a középiskolás korosztályhoz. Babits Mihály Jónás könyve jó példa arra, hogy hogyan lehet a szépirodalmi alkotásokat felhasználni hittanórán (akárcsak irodalomórán a Bibliát!) a bibliai üzenet, a teológiai mondanivaló közvetítésére a jelentésrétegek segítségével. Az interdiszciplináris szemlélet felől megközelítve a hitoktatást, kézenfekvő a hittanórán segítségül hívni az irodalmat (ahogyan ez fordítva is gyümölcsöző) annak érdekében, hogy idővel kialakuljon egy 8 Uo. 468. o. Uo. 470. 0.
