Seite 313 [313]
OCR
kínálják a perspektivikus elidegenítés módszerét a feldolgozásuk során, amikor egy mellékszereplő nézőpontjából ismerik meg a tanulók a történetet, ezzel egyfajta feszültséget is teremtve, ugyanakkor azzal, hogy más perspektívából közelítik meg a bibliai szöveget, nagyobb rálátásuk lesz az egészre. A tékozló fiúnál például adott az idősebb testvér nézőpontja, főként amikor felsőben vagy középiskolában újratanulják a tanulók a példázatot. A többi közül a szabad asszociációt és az aktualizálást is alkalmazzuk, az előbbit általában a hittanórákon az elsajátítandó fogalmak, tartalmak felvezetésénél, az utóbbit az összefoglaláskor érdemes elővenni — például egy képzeletbeli interjú készítésénél óhatatlanul megjelennek a diákok megfogalmazásán keresztül az őket foglalkoztató kérdések, problémák; ha nem is olyan összefüggéshálóban, mint egy regényben. Parafrázist is lehet íratni hittanórán kreatív írásként, azonban ennél a típusnál kézenfekvő a szépirodalomból kölcsönözni az így megírt szöveget, és azt megvizsgálni, hogy milyen jelentésrétegekkel bővíti, esetleg mélyíti a bibliai történetet. Ugyancsak a költői szövegek esetében lehet segítségünkre a nyelvi elidegenítés, amely a bibliai beszedmödot felidezve, a hetköznapi beszedmöddal feszültsegbe kerülve szintén új megvilágításba helyezheti a bibliai szöveget. Példának Jónás próféta történetét választottam. Egyrészt, mert Jónás alakja több szerzőt megihletett," a legismertebb közülük Babits Mihály, aki 1938-ban írta meg a Jónás könyve című parafrázisát. Babits műve szorosan követi a bibliai Jónás próféta könyvét, Jónás történetét, azonban több helyen eltér a szöveghűségtől, ilyenkor még inkább értelmez. Ezt a célt szolgálja a nyelvi elidegenítés is, amely egyrészt az archaikus, másrészt az erőteljes, úgynevezett expresszív kifejezéseken, harmadrészt a nyelvi humoron keresztül működik. Ezek az eszközök alkalmasak arra, hogy a figyelmet még inkább az elhívásra és az isteni kegyelemre irányítsák. Másrészt 11. osztályban hittanból beilleszthető a prófétai szolgálatot feldolgozó órák sorába a társadalom témakörénél, és irodalomból Babits Jónás könyve szintén a tizenegyedikes tananyag része, ezért érdemes megfontolni a két szöveg összekapcsolását. Míg hittanból a tanév elején kerülne sor az interdiszciplináris szemléletet szem előtt tartva a két alkotás, vagy legalábbis a költői alkotás egy részlete, addig 7 Babits elbeszélő költeményének előzménye volt például Batizi András Jónás prófétának históriája, Ambrus Zoltán Ninive pusztulása című műve és Arany Jánosnak a Próféta-lomb című kétsoros töredéke.
