OCR
a domináns kultúrával, ellenkultúra? jön létre, amely szétfeszítheti a szervezeti kereteket, ez pedig a fragmentäciés megközelítést teszi relevánssá. Ezen a háttéren a kultúraváltás a szubkultúrák és interperszonális kapcsolatok átrendeződéseként határozható meg." Ebben a paradigmában a kultúraváltás nem tervezhető és nem irányítható a vezetők által, a külső körülmények hatása dominál, míg az integrációs modellben a kultúraváltás kognitív szinten történő változás, amelyet a szervezet vezetői irányítanak. A szervezeti tudás megkérdőjelezése indíthatja el a kultúraváltást egy vallásos közösség életében is. A szakirodalom az üzleti környezetre vonatkozóan több esetben is szükségszerűnek tartja a kultúraváltást. A Sathe"! által felsorolt feltételek közül némelyik érvényes lehet vallási kultúraváltás esetén is: erkölcsi problémák a szervezetben, változás a szervezet küldetésében, masszív változás a környezetben, szervezeti fúzió, szervezeti növekedés. A folyamat értelmezéséhez szükséges megérteni a kultúraváltás természetét. Ahogy a szervezeti kultúra meghatározásában láttuk, a kultúraváltásnál is több modell létezik a szakirodalomban. Schein kultúramodelljéből kiindulva kultúraváltás csak akkor következhet be, ha a kultúra harmadik, láthatatlan, legbensőbb rétegében, az előfeltételezések és hiedelmek szintjén is elmozdulás történik. ? Heidrich szerint a kultúraváltás , olyan tervezett, átfogó és alapvető változásfajta, mely jól elkülöníthető a spontán kialakuló kultúrán belüli folyamatoktól és azoktól a tudatos törekvésektől, melyek a létező kultúrát kívánják fenntartani"? Trice és Beyer a kultúraváltás három fajtáját különböztetik meg: forradalmi és átfogó; részleges, amely csak egy szubkultúrát vagy egy szervezeti egységet érint; fokozatos, lassú és átfogó, amely a szervezet egészét érinti." A kultúraváltás generálása és lefolyása szempontjából figyelemre méltó Bridges? átmenet- vagy átalakuláselmélete. Az alaptétele szerint a változás (change) helyzeti körülményekre épülő jelenség, míg az az átmenet (transition) lelki és pszichológiai 2 BAKACSI 2006, 234. 0. 30 MEYERSON—MARTIN 1987. 31 SATHE 1985. 32 SCHEIN 2017, 24. 0. 33 HEIDRICH 2017. 34 Uo. 35 BRIDGES 2009.