Oldal 278 [278]
OCR
nevezi: egyfajta , mentális szoftver? ,a környezet változásaira adott emberi válaszokat befolyásoló közös jellemzők összessége"? Ebben a megfogalmazásban sem szerepel a tanulás kifejezés, de a ,programozás" nem más, mint a külső hatásokra adott válaszok begyakorlása, vagyis tanulás. Trompenaars szerint „a kultúra az a módszer, ahogyan az emberek egy csoportja megoldja a problémáit és eldönti dilemmáit — majd ezek a problémák, amelyeket rendszeresen megoldanak, eltűnnek a tudatukból, és alapvető feltételezéssé változnak, nyilvánvaló premisszává válnak. Ezek az alapvető feltételezések azután definiálnak fogalmakat, amelyeket a csoport tagjai ugyanúgy értelmeznek"" Az a folyamat, amely eldönti a problémamegoldások módozatát, nem más, mint szervezeti tanulási folyamat. A nagyszámú kultúraértelmezés a fogalom komplexitásának köszönhető. Több próbálkozás volt már a különböző modellek csoportosítására, amelyek közül a szakirodalomban máig elismert Meyerson és Martin összegzése. Szerintük a különböző kultúramegközelítések három nagy csoportba oszthatók a társadalomtudományi kutatások perspektívái alapján: integrációs, differenciációs és fragmentációs." A három megközelítés szerint a kultúra jellemzőit az 1. táblázat" foglalja össze: 1. táblázat. A szervezeti kultúra fő megközelítései 2 Integrációs Differenciációs Fragmentációs Jellemzők A EE RAA megközelítés megközelítés megközelítés , Konszenzus A nézetek . Az egész szervezetre Br Hack . A konszenzus jellege D qe a szubkultúrák sokfélesége (nincs kiterjedő konszenzus tues szintjén konszenzus) Komplexitäs, nem A ilvänuläsol srtelmü IN megnylvanulasok | Konzisztencia Inkonzisztencia esyerte me jellege konzisztens vagy inkonzisztens A kétségesség jellege | Kizarja A szubkultúrákon A kétségességre kívülre helyezi összpontosít . re ur Elsösorban a Elsösorban a Elsösorban az Ki alakitja a kultürät? Mn Pw 4 vezetök/alapitök csoportok egyenek 5 B. NAGY 2008, 39. o. 15 MARTIN 1992, 13. O.
