OCR
A népi korálvariánsok kérdése fontos helyet foglal el az északi országok és a Baltikum evangélikus énektörténetében. Mint Lippus megállapítja, a népi korálvariáns a műzene és a spontán népzene határán álló zenei jelenség." Jelen dolgozat keretei közt a korszakbesorolás folyamán a végleges, népies (és nem a kiinduló, gyakran késő barokk) zenei forma alapján azonosítjuk e tételeket. A népies korálvariánsok nemzetközi repertoárban való továbbélése sajnálatos módon az énekgyűjtemények sorszerkezetében bekövetkező irányváltás áldozatául esett — a már más szemléletű 1970-es kötet nem vitte tovább ezt az unikális anyagot. 1970 Evian - törzsanyag új színekkel A korszak politikai csatározásai indokolták, hogy az először az NDK-ba, majd Brazíliába tervezett 1970-es nagygyűlés végül a franciaországi Evianban kapott helyet. Az , Elküldettünk a világba" címet viselő találkozón megválasztották a világszövetség első igúsági képviselőjét, de a kortárs témák és kihívások mellett a római katolikus — evangélikus párbeszéd is nagy hangsúlyt kapott. Az 1970-es Laudamus anyaga a szerves kapcsolódás mellett minőségi előrelépést mutat a korábbi kötetekhez képest. Százhuszonhat tételt közöl tizenkilenc nyelven, tételeit pedig a hagyományos énekeskönyv-fejezetek tagolásához hasonló, újszerű beosztásban közli. Megjelenik az egyházi év szerinti tagolás, ami megnyitja az utat a kötet nagygyűlésen túlmenő felhasználása előtt. Az előszóban az LVSZ-gyűjtemények történetében első alkalommal találkozunk részletes koncepcióismertetéssel. Az André Appel LVSZ-főtitkár által jegyzett szöveg nevesíti a korábbi kötetek fő munkatársait, majd röviden jellemzi az ezek által kirajzolt evangélikus repertoár összetételét. Mint írja," az „evangelikus enekkincs” fogalma alatt a klasszikus német énekanyag mellett az angolszász, skandináv és finn korálok összességét szokás érteni. A német törzsanyag folyamatosan hangsúlyos szerepeltetése továbbra is indokolt, hiszen ezekből elérhetők fordítások, számos tagegyház aktívan használja őket, és ezáltal a nemzetközi találkozókon részt vevők közös hagyományának részét képezik. Kifejezi ugyanakkor reménységét, hogy a hagyomány mellett az élő istendicséretet példázó tételek, az 1970-es kötet újdonságai nyomán néhány európai és észak-amerikai énekeskönyvbe is bekerülhetnek majd a , harmadik világ" énekei. Földrajzi tekintetben az első egyéb Európán kívüli tételek, Európán belül pedig a közép-kelet-európai régió zenei megjelenése az 1970-es válogatás erénye. Számos 10 LIPPUS 1993, 72. Oo. 1 Laudamus 1970, XVII-XVIII.