Oldal 204 [204]
OCR
az a tizenhat képzőhely," amelyeknek mentorképzési modulját, annak képzési hálóit és tantárgyleírásait elemeztem." Az elemzés során a képzési tartalmakról és módszerekről, a képzés megszervezésének módjáról, óraszámairól gyűjtöttem adatokat. Az elemzés alapján a mentorképzésre (a szakleírások és a képzési programok elemzése szerint) jellemző volt 1. a standardizálódás (a képzés szakvizsgássá válása, kreditértéke, a belépési feltételek stb. tekintetében), ami a képzési programokban hangsúlyeltolódásokkal jelent meg, azaz az egyes intézményekben a nagyrészt közös képzési tartalmakhoz (a pedagóguskompetenciák fejlődésének támogatása, a mentorálás elmélete/gyakorlata, a mentori munka módszertana és az értékelés/visszajelzés) lényegesen eltérő kreditértékek tartoznak; 2. a tanuló- és tanulásközpontú tanulásértelmezés; valamint 3. a képzési kimeneti követelmények megfogalmazása. A képzési programok között két eltérő irányt: a vezetési, humánerőforrás-gazdálkodási és a mentorálás-központú modellt lehetett markánsan megkülönböztetni. A programokat alapvetően a mentorált szakmai fejlődését támogató/gyakornokikompetenciaalapú modellnek megfelelően építették fel, amely kiegészült a reflektív és a humanisztikus/érzelmi fejlődést támogató modell bizonyos elemeivel. A képzési programok legfontosabb közös elemei a pedagóguskompetenciák fejlődésének támogatása, a mentorálás elmélete/gyakorlata, a mentori munka módszertana és az értékelés/visszajelzés, továbbá a reflektivitás/önreflexió támogatását célzó tartalmak voltak. Ezek közül az első két témakör adta a mentorképzési programok tartalmainak mintegy felét a tanegységek, az óraszám és a kreditek tekintetében, az egyes intézmények képzései között azonban nagy eltérés mutatkozott: van, ahol ez az arány 8596-nál is magasabb, van, ahol az 50-et sem éri el. A képzési programok gyakorlatorientáltnak bizonyultak. A Budapesti Corvinus Egyetem mentorképzésében minden tárgy gyakorlati jellegű volt, ami egyedi, az elméleti kurzusok aránya azonban minden intézményben alacsony: óraszámban 30 A vizsgálat során a következő képzőhelyeket vizsgáltam: Budapesti Corvinus Egyetem Tanárképző és Digitális Tanulás Központ, Debreceni Egyetem Nevelés és Művelődéstudományi Intézet, Dunaújvárosi Egyetem, Eszterházy Károly Egyetem, Károli Gáspár Református Egyetem, Magyar Képzőművészeti Egyetem, Óbudai Egyetem Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ, Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar, Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Kodolányi János Egyetem, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kar, Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar (KÖVI), Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Nyíregyházi Egyetem Alkalmazott Humántudományok Intézete. 31 A vizsgálatról részletesebben lásd NAGY 2020, 137—162. o.
