Oldal 198 [198]
OCR
és társadalmi trendek.? A tudásalapú társadalmak polgáraikkal szemben — annak érdekében, hogy a munka világában folyamatosan érvényesülhessenek — az egész életen át tartó tanulás (és az erre való képesség) igényével lépnek fel. Az oktatás és a tanulás szerepének megnövekedésével a pedagógusok tevékenysége és tanári tevékenységüket megalapozó tudásuk kiemelt jelentőséggel bír. Ezzel egyidejűleg a társadalmi, gazdasági és tudományos változások miatt az oktatás világában paradigmaváltás megy végbe," ami a pedagógusok tudásával kapcsolatos elvárásokra, így a pedagógusképzésre is hatással van: 1. A pedagógusképzés mindinkább gyakorlatközpontúvá válik, egyre erősebben kötődik a pedagógiai munka valós helyszíneihez, az oktatási intézményekhez; 2. a legtöbb oktatási rendszerben kevesen jelentkeznek a tanárképzésbe, a végzettek közül sokan korán (még az első három-öt évben) elhagyják a pályát, így fiatalokkal nem tudják pótolni a nyugdíjba menőket, és számos ország pedagóguskarának elöregedésével, megfogyatkozásával szembesül. Ebben a helyzetben a pályára lépők szakmai fejlődésének, szakmai szocializációjának támogatása és a pályakezdéskor jelentkező nehézségek közepette nyújtott érzelmi támogatás különösen fontosnak látszik. Ebben nyújthat segítséget a mentor." Ezt felismerve az 1990-es évek óta mind több oktatási rendszerben vezették be az indukciót és ennek fő vagy kizárólagos stratégiájaként a mentorálást." Mindez a mentorok tevékenységére és szerepére, valamit tudására, tanulására, így a mentorok képzésére irányította a figyelmet." Miért fontos kérdés a mentorok tanulása? A mentorálás legfőbb célja a mentorált támogatása. Ennek érdekében minél jobb, minél felkészültebb mentorokra van szükség. Az 1980-as, 1990-es években, amikor az első mentori rendszereket létrehozták, a mentorok kiválasztása állt az oktatáspolitika és a kutatások fókuszában. Mára azonban a mentorok tanulására helyeződött a hangsúly," 3 , A társadalom úgy tekint az oktatási rendszerre, mint a legfontosabb eszközre annak biztosításában, hogy a lehetőségek valóra váljanak, a kihívásokkal pedig megbirkózzunk! (COOLAHAN 2007; lásd továbbá: DELORS 1997; HERMANN et al. 2009; European Council Presidency Conclusions, 2001, 25., 26. és 27. pont; Az oktatási és képzési rendszerek jövőbeni konkrét célkitűzései, 2001; Az európai oktatási és képzési rendszerek céljaihoz kapcsolódó részletes munkaprogram, 2.002; HALÁSZ 2003). : Lásd például RÉTHYNÉ 2013. 5 Lásd például European Commission 2007; RAPos-KOPP 2015. § Lásd SERES-BUSI 2024. 7 NORMAN — FEIMAN-NEMSER 2005. ® INGERSOLL-SMITH 2004; INGERSOLL-STRONG 2011; WOOD-STANULIS 2009; European Commission 2010, 2014; LONG et al. 2012; ADHIKARI 2016; NIKLASSON 2018 stb. > Vö. a pedagöguskutatäsok trendjeinek alakulasäval, läsd FALUS 2006; toväbbä läsd VILLEGAS-REIMERS 2003; KRULL 2004; FRANSSON-GUSTAFSSON 2008; European Commission 2013, 2014.
