Page 187 [187]
OCR
kortól kezdődően a fiatal egyre inkább képes lesz az elvont fogalmakkal operálni, hipotéziseket alkotni, azokat szisztematikusan ellenőrizni. A harmadik, rendkívül viharos terület az érzelmek világa, ahol a fiatal számos új érzéssel küzd, viszonyulásaiban felerősödik az ambivalencia. A szülők és a tanárok, az őt körülvevő felnőtt világ értékeitől — látszólag — távolodik, megerősödik a kortárs csoport szerepe, az ő normáiknak és értékeiknek kíván a fiatal megfelelni. Mindezeket a viharos eseményeket egyetlen nagy kérdésfeltevés köti össze: a ,ki vagyok én?" kérdésre próbál a serdülő választ találni. Az identitás kialakulása hosszú éveket igénybe vevő folyamat, és egyszerre szükséges hozzá, hogy az ifjú változatos társas kontextusokban zajló interakciókban vegyen részt, és azt is, hogy ezekre a tapasztalatokra egyedül töltött időkben reflektáljon.? Mi a helyzet mindeközben a hit és a spiritualitás világával? Az ifjúkort hagyományosan a megtérés jellemző időszakának tartják." Amikor azonban valaki vallásos szocializációban részesül, a hirtelen megtérés akkor valószínűbb, ha az illető bizonytalanul kötődik, illetve ha a gyülekezeti szubkultúra a hirtelen megtérési elmenyt normativnak tartja.!! Fowler szerint a serdülőkor a hitfejlődés úgynevezett szintetizáló-konvencionális szinten mozog, ami azt jelenti, hogy a kamasz a számára jelentős személyek hitét és világnézetét igyekszik egymással összhangba hozni, és az őt befogadó vallási közösség konvencióihoz ragaszkodik, azokkal azonosul. Ez azonban a késő kamaszkor - fiatal felnőttkor időszakában már átmehet az individuális-reflexív szakaszba, amelyet viszont az egyházi és intézményes keretekkel szembeni távolságtartás, a demitologizáló hajlam és a hittartalmak közötti szubjektív válogatás jellemez. Ebben a szakaszban válik a hit és spiritualitás tulajdonképpen az egyén sajátjává."? A nemzetközi ifjúságkutatások részben megerősítik, hogy az ifjúkor spirituálisan jelentős korszak, ugyanakkor egy különbség is mutatkozik a vallásos és spirituális fiatalok között. Úgy tűnik, hogy míg a spirituális szükséglet egyre inkább jelen van a fiatalok körében, azt is elmondhatjuk, hogy ezen szükségletek kielégítését egyre kevésbé keresik a hagyományos vallásosságban, illetve az intézményes egyházi keretek között. ? A magyar mintán azt látjuk, hogy az , egyház tanítása szerint vallásos" fiatalok aránya lassan csökkenő tendenciát mutat, míg a , maguk módján vallásosak" ? DIETERICH 2012b, 33. o. kiemeli, hogy a serdülő reflexiója túlmutathat önmaga és a tárgy reflexióján, és képes az eszköz, azaz a saját gondolatairól való gondolkodásra is. 10 BUCHER 2018, 98. o. 1 GRANQUIST—KIRKPATRICK 2.004, 223-250. 0. 12 KISSNE VISZKET 2016, 411. 0. 13 BUCHER 2018, 98-99. 0.
