Oldal 176 [176]
OCR
egyházban Ordass Lajos püspököt, a baptista közösség életében azonban Somogyi Imrét mint a hitközség elnökét nem éri hasonló támadás. Sőtaz MSZSZ tagegyházai lehetőséget kapnak arra, hogy a rádióban heti egy alkalommal bibliamagyarázatot tarthatnak.? Ezen felül pedig a baptista közösség életében ez az állami nyomás, amely személycserét kényszerít ki, csak 1960-ra érkezett el. Olyannyira kívül esett ebben az időszakban többek között a baptista közösség a kommunisták látóterén, hogy még egy belső szervezeti reformot is végrehajthattak ebben az időben. A harmadik ilyen terület, amelyről részletesen szeretnék írni, a fakultatív hittan bevezetésére való törekvés annak a része volt, hogy az egyházak kulturális és nevelői monopóliumát megszüntessék. Az ateista világnézetet preferáló, egyre erőteljesebb szerepet vállaló kommunisták egyik legnagyobb harca a korszakban az egyházi iskolák ellen folyt. Már a földosztás is csapást mért az egyházi iskolákra, hiszen jelentősen megnehezítette azok fenntartását. Ezek után a kötelező hitoktatás fakultatívvá tételére irányult 1947-ben a törekvés, amelyet az egyházaknak rövid időre sikerült visszaverniük. Ezután jól megtervezett és előkészített propaganda indult az iskolák államosítása érdekében, amelyet egy törvény keretében az országgyűlés 1948. június 16-án elfogadott. Mivel a szabadegyházak a , szabad államban szabad egyház" elv érvényesülését remélték, így a fakultatív hitoktatás mellett foglaltak állást. Tehát kedvező változások látszódtak ezen a területen is. A negyedik terület a jogi helyzetben megmutatkozó pozitív változás volt. A koalíciós kormányzás ellentmondásosságából fakadóan a lelkiismereti és vallásszabadságra való törekvésben szintén - legalábbis látszólag — egy platformra kerültek a szabadegyházak és a kommunista politikusok. Az 1947-es törvény ugyanis a szabadegyházak, különösen is a baptisták számára kedvezően változtatta meg közjogi helyzetüket. Ezen pontokat látva világossá válik, hogy a kiépülő diktatúra árnyékában a szabadegyházi vezetők és helyi közösségek nem a támadások kereszttüzében álltak, hanem joggal reménykedhettek egy biztatóbb jövőben. A korábban rendkívül szűk mozgástér bővülését figyelhettük meg, amely , nagy jövő" ígéretét hordozta. Az oktatás intézményi struktúrájának átalakításával párhuzamosan zajlott az oktatás tartalmának módosítása, amit egyházi oldalról jelentős mértékben kifogásoltak. Mindszenty hercegprímás hangoztatta ellenvéleményét a leghangosabban. Fenntartásokkal fogadták a , reformokat; mert azokban pozíciójuk gyengülését és a ma° RAJKI-SZIGETI 2012, 230. 0.
