Oldal 175 [175]
OCR
A koalíciós kormányzás idejét sajátos szabadegyházi és baptista szempontból vizsgálva, és elfogadva, hogy négy nagyobb csoportba sorolhatjuk azokat az intézkedéseket, amelyek az egyházak szemszögéből fontosnak mondhatók, szembetűnő különbségeket figyelhetünk meg." Ezen pontok alapján világossá válik, hogy a katolikus vagy éppen a református egyházzal összehasonlítva mennyire más helyzetben voltak a szabadegyházak. Törekvéseik némely pontokban egybeestek a kormányzat döntéseivel, amelyek csak erősítették a céljaik elérésének reményeit és látszólag a helyzetüket is. Az első intézkedés a földreform, amelyről baptista szempontból még nem folytattak le szisztematikus kutatásokat, ugyanakkor elmondható, hogy helyzetükből adódóan itt is kedvezőbben élték meg a folyamatot a szabadegyházak. Még ha eltúlzott is aSzabadegyházak Elnöki Tanácsának (SZET) kijelentése, miszerint ,,[k]6ztudomású, hogy egyházunk a szegények egyháza Magyarországon" akkor is paraszti, jórészt kisbirtokos gyökerekkel bíró , egyház" volt a baptista. Ilyen módon érthető, hogy az 1945-ös, meg nem valósult földreformmal," amellyel az államhatalom az egyházak gazdasági hatalmát igyekezett megtörni, különösképpen a katolikus egyház veszített sokat, hiszen kiszolgáltatottá vált az egyházi kongruák tekintetében. A Budapesti Baptista Hitközség nevén , névlegesen" voltak imaházak és földek is, méretüket tekintve azonban ez nem nevezhető jelentős vagyonnak. Ennek következtében ezen intézkedések nem érintették kedvezőtlenül a közösséget, sőt többen jutottak földhöz ilyenformán. Másodszor a kommunista párt igyekezett leszűkíteni az egyházak közéleti és politikai aktivitását. Míg ez a katolikus egyháznál ifjúsági és egyéb szervezetek betiltását eredményezte, a sajtóban pedig ehhez kapcsolódóan negatív és megdöbbentő hírek terjesztésével igyekezett lejáratni kifejezetten a katolikus klérust, vele szemben a baptista közösség nagyobb teret kapott, vagyis éppen ellentétes irány figyelhető meg ezen a területen. Sőt nemhogy szűkül, inkább bővül a nyilvánossága a baptistáknak, hiszen a közösség vezetői kifejthetik véleményüket a Szabad Nép hasábjain is. Ráadásul a református egyházban Ravasz László püspököt támadják, az evangélikus 5 BALOGH 2008, 51. 0. ° Baptista Levéltár. Rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve 1949 januárjában. 7 Ö. KovÁcs 2017, 30. o. gyülekezet felelőssége volt, a hitközség a hivatalos intézkedések miatt volt bejegyezve tulajdonosnak. Azonban akár vételről, akár eladásról volt szó, a helyi gyülekezet döntött, majd a hitközség vezetőinek hozzájárulását kérte, amely inkább formalitás volt egy alapvetően decentralizált , egyházban"
