Oldal 137 [137]
OCR
, A cella magányában a remeték és szerzetesek lelki atyává és anyává, ? vagyis lelkivezetővé értek. Kötelező volt — írja a bencés Anselm Grün -, hogy minden fiatal szerzetesnek lelki atyja legyen, aki előtt gondolatait és érzéseit fel kellett tárnia, és akinek abszolút engedelmességgel tartozott" Remete Szent Antal következő mondása rávilágít az atya-fiú, mester és tanítvány kapcsolatának lényegére: , Ezt is ő mondta: Ismerek szerzeteseket, akik sok fáradozás után elestek, és a lélek zavarodottságába estek, mivel saját cselekedeteikre építettek, és nem hallották meg annak útmutatását, aki ezt mondta: Kérdezd meg atyádat, ő majd hirdeti nekedx (Deut 32,7)?! A hit gyakorlásának útján senki nem járhat egyedül — különben eltéved, és lelkében összezavarodik. Ez olyan alapszabály, amely a Krisztus-követés lényegéhez tartozik. A lelki atyaság vagy anyaság nem olyan hivatalt vagy tisztséget takar, amelynek betöltésére megfelelő kvalifikáció megszerzése után van lehetősége valakinek. Találó Andreas Müller erre vonatkozó megállapítása: ,,...karizmájuk és élettapasztalatuk adja autoritasukat.”! A lelki atyaság gondolata a Bibliában gyökerezik. 1Kir 2,14-ben Elizeus atyamkent szólítja meg Illést. Az újszövetségi iratokban szintén gyakran van szó lelki gyermekségről (vo. 1Jn 2,1; 2,18). Pal apostol gyermekeinek szólítja a gyülekezeteket és a keresztényeket (vö. Gal 4,19; 2Kor 6,13). A kifejezés minden bizonnyal , olyan mély és szoros kapcsolatot jelöl, amelynek lelki realitás az alapja" Barbara Müller a pusztai szerzetesek lelkivezetéséről írt tanulmányában így jellemzi az atyák és fiaik kapcsolatát: , A monasztikus atyák és fiaik együttműködése messze meghaladja a hétköznapi nevelés és a felszínes terápia szintjét, tulajdonképpen az Istennel való találkozás helyévé válik, amikor ebben a mindent eldöntő kapcsolatban — még akkor is, ha az punktuális volt — az isteni üdvtörténet ment újra végbe!" A kapcsolat minőségéről Anselm Grün pedig így ír: ,,...a lelki atya több 3 Bár a hagyomány elsősorban a neves lelki atyák tanításait őrizte meg, ismer női remetéket, illetve szerzeteseket is. Őket a lelkivezetéssel kapcsolatosan konzekvensen lelki anyáknak nevezi, és az abba (atya) titulusra jól rímelő amma (anya) megszólítást alkalmazza rájuk. Külön tanulmányt érdemelne a sajátos női lelkivezetés elemzése. Vö. 26. jegyz. 14 GRÜN 2006, 8. 0. 15 AP 37. 16 MULLER 1993, 150. 0. V6. uo. 216. 0. 8 Uo. 53. 0.
