Seite 117 [117]
OCR
munkra arról, hogy bár az idegen szokások átvétele explicite tiltva volt, mégis megtörtént, ráadásul úgy, hogy több esetben láthatóan a későbbi redaktor ellenőrzésén is sikerült átjutnia, így bekerült abeszámolókba. Karasszon István az ilyen típusú szövegemlékeket nevezi Jean Astrucra hivatkozva mémoires originaux-nak (eredeti emlékek). Ezek engednek bepillantást számunkra abba a környezetbe és a mindennapok természetes gyakorlatába, amelyet a későbbi redaktor nem tartott érdemesnek az átszerkesztésre, vagy a teológiai tartalomnak megfelelő kiegészítéssel látta el, ezért tovább tudott hagyományozódni. A szövegek legmélyebb rétegei kerülnek ilyenkor felszínre. Nézzük tehát a csupán néhány versből álló konkrét narratívát! Júda és Simeon törzsei közös hadjáratának első állomása volt Bezek,? ahol csapást mértek a kánaáni népességre. , Ott találták Bezekben Adóníbezeket is, harcoltak ellene, és megverték a kánaániakat meg a perizzieket. Adóníbezek futásnak eredt, de ők üldözőbe vették, elfogták, és levágták a hüvelykujjait meg a nagylábujjait. Akkor ezt mondta Adóníbezek: Hetven király szedegetett morzsákat asztalom alatt, akiknek én vágattam le a hüvelykujjait es a nagylabujjait. (Bír 1,5—7) Mivel a Biräk könyvenek elsö fejezeteben jellemzöen inkabb tudösitäsröl van szó, mint vallási értelmezésről, nem találunk teológiai értelmezést ebben a néhány versben sem. Egy-egy rövidebb teológiai kiegészítést olvashatunk csak, például amikor — rögtön az idézett szakaszunkat követően - a redaktor a legyözött Adönibezek szájába adja a mondatot:? ,,... ahogyan én bántam velük, úgy fizetett meg nekem az Isten" Nincs szó azonban arról, hogy JHVH beavatkozott volna a harcokban, és később sem hivatkozik Izrael népének bűneire a hadműveleti kudarcoknál a szöveg.? Az Adóníbezek felett aratott győzelem és a kánaáni népek felett aratott hasonló harci sikerek nem számíthattak mindennaposnak az izraeli törzseknél, mivel a kánaániak általában régebb óta a hadviselésre is berendezkedett társadalomban éltek, míg az izraeliek nomád pásztorok, esetleg letelepedett földművesek voltak," akik Palesztina-szerte szétszórva éltek csoportosan, azaz törzsekben, ám a változó társadalmi és gazdasági folyamatok hatására a szegmentációból az expanzió irános nyába indultak el.? A falakkal körülvett, megerősített városoknak bizonyára volt 20 KARASSZON 1994, 27. 0. 2 Talán a Gézer közelében fekvő Khirbet Bezgáról lehet szó, de 15ám 11,8-ban egy északkeleten elhelyezkedő Bezekről is olvasunk Saul ammoniták ellen folytatott harcai kapcsán. Lásd BOLING 1975, 55. 0. 22 Tipikus deuteronomista gyakorlat nem izraelitákkal kimondatni egy-egy teológiai konklúziót. Lásd GARCIA BACHMANN 2018, 5. 0. 23 KANG 1989, 140. 0. 24 "THIEL 1980, 88-92. 0. 25 NEU 1992, 79-98. o.
