Seite 115 [115]
OCR
kozik rájuk (Bír 3,5), vagy konkrét narratívákban említ meg más népeket (arámiakat, ammonitákat, amálékiakat, moabiátákat, edomitákat, filiszteusokat). Az önmeghatározáshoz nem elég azonban egyneműsíteni az idegen csoportot, szükség van identitásképzésre is, amely megerősíti a saját csoportot. A társas identitás kialakulásában az egyéntől jutunk el a közösségig. A közösség tagjaira hatással van az, hogy mely közösség tagjai. Az énfogalmunk azon aspektusait definiáljuk társas identitásként, amelyek a csoporthoz tartozásunkból erednek érzelmi és ismereti szinten egyaránt." A fentiek magából eredő következménye, hogy a , mi és ők" elkülönítő kategorizálás másik hatása a saját csoport favorizálása."? Ez a szociálpszichológiai jelenség különös jelentőséggel bír számunkra akkor, amikor Izrael etnogenezise kapcsán a különböző törzsek közös társas identitásának kialakulásáról beszélünk, vagy amikor a közös kultuszban való egységet mutatja be számunkra a deuteronomista. Amíg a történetírás a királyság időszakáig ér, addig is beszámol arról, hogy az izraeli törzsek az egymással kötött szövetség megszilárdításának lehetőségére törekedtek, kiváltképp az idegen népektől való fenyegetettség hatására. A Bírák könyvének bevezetése tudósít minket arról, hogy a törzsek egymást segítve keresték a megfelelő letelepedési helyüket, közösen dolgoztak annak megszilárdításán, hiszen addig egymással is csak laza törzsszövetségi kapcsolatban éltek. Az egységes izraeli honfoglalás problematikája már Józsué és a Bírák könyvének egymástól különböző beszámolóiból is kiderül, de mindenképpen megemlítendő, hogy a totális formában végrehajtott területszerzés és államalakítás a Kánaánba kívülről érkező izraeli nép által a későbbi redaktor teológiai álláspontját tükrözi." A rendelkezésre álló primer források kis száma miatt nehéz rekonstruálni a Kr. e. 2. évezred második felének geopolitikai eseményeit, azokra legtöbbször csak a későbbi leírásokból következtethetünk. Az idegen népek istenségeinek hatása Izrael népe fejlődésének folyamatában megkérdőjelezhetetlen. Kánaán területén a földrajzi és az etnikai határok sem jelentettek akadályt a különféle pogány kultuszok terjedésében, hiszen több olyan népről is tudunk, amelyek legfőbb isteneik között tartották számon például Baalt már a bronzkor korábbi időszakaitól kezdve. Az izraeli államformálódás megkerülhetetlenül a környezettel való konfrontálódáshoz vezetett. Az idegen népek kultusza és a JHVH-hit között fennálló feszültséget pusztán politikai okokra visszavezetni talán merészség lenne, de nagy szerepet 2 SMITH—MACKIE 2004, 321. 0. 15 ARONSON 2008, 96. o. 4 KESSLER 2011, 63. 0.
