OCR
valószínűleg inkább a teológiai tartalom táptalaján növekedett. Valójában sokkal inkább kézenfekvő, hogy az Ószövetség ezen részének folytonos beszámolói a nép hűtlenségéről — a Bírák könyvének sémája — a gyakorlati elkülönülés hiányát mutatják be nekünk. Ebből a szemszögből nézve tehát valójában az egész Bírák könyvének deuteronomista teológiai értékelése nem más, mint Izrael népe kudarcának bemutatása, amiért nem tartottak ki JHVH mellett. A teológiai szándék egyértelműen elkülöníti az idegeneket Izrael népétől. Testi jelként a körülmetélés, illetve a körülmetéletlenség hangsúlyozásában, a kultuszban leginkább Baal és az Astarték tiszteletével való polémiában, a mindennapi életben pedig a más népekkel való keveredés (pl. vegyes házasság) tiltásában érhető tetten az az éles határvonal, amely az idegenek népek és Izrael népe között húzódik.? Az idegenség sokfélesége egy többrétegű jelenségre utal, amely különböző módon kerül kifejezésre." Bár a bibliai szövegeink legtöbbször egységesen , az ország lakosaiként" hivatkoznak rájuk, a kánaáni és a környező egyéb népek nem alkottak homogén egységet. Egységként való kezelésük tetten érhető a deuteronomista történetíró sugalmazásában, aki a bálványimádásban, a JHVH kultuszától eltérő vallásosságban gyökereztette a másság és az idegenség lényegét, ezzel szakrális alapon egységes ellenségképet létrehozva a környező és az izraeli törzsekkel együtt élő, de más kultuszt követő népekben. A saját csoporttal szemben a külcsoport egységként kezelése általános jelenség. Amikor megtörténik a kategorizálás a , mi és ők; a saját csoport és a másik csoport különválasztására, annak természetes velejárója, hogy egymással azonosként tekintünk a másik tagjaira. Ezt nevezzük egyneműsítési hatásnak." A másság szempontjából a deuteronomista leírása minden kánaáni népet egy kalap alá vesz, és elkerülendő vagy ellenséges csoportként egyneműsíti őket, mindegy, hogy a felsorolásban kánaániakként, hettitákként, emóriakként, perizziekként, hivviekként vagy jebúsziakként hivat® Lillian KLEIN (1989) elmélete szerint a Bírák könyvének központi eleme az irónia. A sorozatos kudarcokkal mutatja be a deuteronomista történetíró, hogy Izrael népének élete káoszba fullad IHVH nélkül, aki valójában az egyetlen igazi bíra. KUSTÁR Zoltán (2004, 111. o.) szerint a Bírák könyvének szerzője a saját korának összeomlását, Júda bukását és a babiloni fogságba vitelt okolja meg a kezdetektől fogva jelen lévő hűtlenségre mutatva. ° KOSZEGHY 2020, 72. 0. 10 SPANN 2010, 17. 0. 1 ARONSON 2008, 96. 0.