Oldal 102 [102]
OCR
vr az is valószínűsíthető, hogy értelmes és feltehetően képzett fiatalember lehetett. A Filemonnal kapcsolatos nézeteltérés részleteiről nem értesülünk (18)," nem tudjuk, miért hagyta el Filemon házát, és azt sem, hogy hogyan kerül Pálhoz." Amennyiben erróként Pálhoz folyamodott jogi közbenjárásért, úgy értékelnünk kell nála azt a lehetőséget is, hogy emberileg az igazságérzetén esett sérelem vezérelhette, valamilyen okból elmenekült. Végső soron nem tudjuk, hogy Filemon milyen , úr" volt. Mindenesetre kérdésként vetődik fel, hogy egy tisztes és jó hírű keresztény jótevőnek a házában, mint Filemon, miért alakul ki olyan konfliktus, amelynek a megoldásához külső közvetítőre van szükség. Miért érezte úgy Pál, hogy a közbenjárás felvállalásával az egész kolosséi gyülekezetnek kell megfogalmaznia az üzenetet? Miért nem tudta a gyülekezet és vezetője kezelni a belügyeit? Ezek nem lehetnek számonkérő kérdések tőlünk, mivel mi magunk is a képmutatás hibájába esnénk, ha tagadnánk, hogy manapság is előfordulnak sajnálatos módon olyan helyzetek, amelyek emberi okok miatt eszkalálódnak olyan mértékig, hogy belülröl megoldhatatlannä valnak.” 9 A 18. versben olvasható utalásból nem derül ki, hogy Onézimosz milyen módon okozott kárt Filemonnak. Lehetséges, hogy pénzügyi kárt okozott, de távozása is az úr anyagi megkárosítását jelentette. Adalékként megjegyezzük, hogy a fríg rabszolgák köztudottan nem dicsekedhettek jó hírnévvel. Azonban Onézimosz esetében ezt nem tekinthetjük ténynek (DUNN 1996, 302. o.). 1 KOCSIS (2016, 14.0. 0.) és DUNN (1996, 303—304. o.) szemlézi a kérdéseket, amelyeket a fogság ténye felvet. Lehetséges, hogy Onézimoszt elfogták, és ugyanott vetették börtönbe, ahol Pál raboskodott az evangéliumért. Viszont, ha Pál fogsága háziőrizet volt, akkor egy szökött rabszolgának a bújtatása, pártolása szintén bűncselekménynek minősült, mivel az kevésbé valószínű, hogy egy szökött rabszolgát is házi őrizetben helyezzenek el. Valamint az is kérdéses, hogy Onézimosz hogyan tudta igazolni, hogy 6 nem fugitivus, hanem erro, aki közbenjárásért folyamodik Pálhoz. DUNN (1996, 304.. o.) felveti, hogy Onézimosz értesíthette távozásáról az otthoniakat, mivel a harmadik fél bevonását a római jog végül is lehetővé tette a rabszolgáknak. 2 A levélben bepillantást nyerünk a gyülekezet és az egyházi vezetőkkel körvonalazott tágabb keresztény közösség kapcsolati viszonyaiba. Pál szerepének mai párhuzamaként — Johann Gyula megfogalmazásával élve — a lelkészt mint , állandó kísérő" karaktert említhetjük, akinek elsődleges feladata van , a Jézustól kapott üzenet transzformálásában": , Isten igéjének transzformálása itt azt jelenti, hogy az egyén vagy közösség megérti és tanulja Isten üzenetét, és ennek hatása alatt átalakul életvitelük, gondolkodásmódjuk és cselekedeteik. Ez magában foglalhatja az erkölcsi értékek és normák megváltoztatását, a bűntől való elfordulás és az újból és újból Krisztusra találás szabadító erejét, az irgalmas és szeretetteljes élet örömét. [...] Ahogy az élő Úr kíséri tanítványait, a benne hívőket, ahogy a tanítványokat egymásra bízta és bízza ma is. Az evangélium hirdetésében tehát bennefoglaltatik a jelenlét is a másik számára! (JOHANN 2024, 224. 0.) Johann a folytatásban kifejti, hogy , a lelkész ezekben a kapcsolódásaiban, lelkiígondozói beszélgetésben [...] a teljes személyiségével van jelen" (uo.). Pál tehát mint lelki vezető , odaáll" Onézimosz mellé is, és Filemon mellé is, kinek-kinek abból a szempontból, amelyben pásztorolásra, igei iránymutatásra van szüksége az életvezetésben, életváltozásban. Mindebben a kommunikációt nemcsak Pál helyzete, hanem a személyisége is meghatározza. Az odaállás, melléállás, kísérés mai párhuzamának kibontására Johann a segítő beszélgetés fogalmát fejtegeti, amelyet a tanulmányában diszciplinaként mutat be röviden.
