Page 99 [99]
OCR
A levél végén is hasonló eszközzel él: a konkrét munkatársi üdvözlések? tolmácsolásával burkoltan azt sejteti, hogy az ügy széles körben ismert, és a lefolytatása, kimenetele a nyilvánosság nagyfokú érdeklődése közepette történik. Filemonra nézve ennél nagyobb reflektorfény el sem képzelhető! Mintha az ügy olyan médiahírré válna, amelynek a bulvár felőli olvasata a pletyka és a közbotrány műfaját is kilátásba helyezi. A Pál által teremtett légkör és kontraszt ellenállhatatlan, azaz Filemon esetleges ellenállása, fiúi engedetlensége a morális megsemmisülését jelentené az egész keresztény közösség szemében. Kétségtelen, hogy Pál teljes mértékben felhasználja apostoli tekintélyét, hogy célt érjen." Filemon mintha vizsgázna fiúi kötelességből és ezen keresztül a keresztény hitből és hitelességből. Az elvárás az, hogy önszántából, belső akaratából tegye meg, amit kér az apostol (14). Ahhoz, hogy jobban megértsük az apostol érvelését, fontos, hogy kellő figyelmet fordítsunk arra a jogi tényállásra, amely a levél megírását egyáltalán előidézte: egy szökött — menekült (?) — rabszolga ügyében való közbenjárás jogi aktusa ez az irat. A következőkben röviden összefoglaljuk, amit az ókori rabszolgaságról e tekintetben érdemes szem előtt tartani. 3 Megjegyzendő, hogy Epafrász, Márk, Arisztarkhosz, Démász és Lukács széles körben elismert igehirdetőknek számítottak. Pál e tekintetben a vezetői munkatársi kört említi. Az ő tekintélyük hozzáadódik Páléhoz, ugyanabból az okból, mint Timóteus említése. Pál itt elhangzó szavai az egész egyház véleményét képviselik. * Ez példaul a következő retorikai fogásokban nyilvánul meg: 1. Pál úgy tesz, mintha lemondana apostoli tekintélyéről, azért, hogy Filemon ne külső parancsra, hanem belső elhatározás miatt cselekedjen (8.14). Filemon nem utasíthatja vissza egy apostol kérését. 2. Pál többször testvéri, bajtársi kapcsolatot emleget közöttük (1.7.17.20). A testvériség hangsúlyozása a krisztusi sorsközösség felelősségét és elvárásait rója az apostolra, ezért Filemonnak sem kisebb a felelőssége, mint magának az apostolnak. Filemonnak értenie kell, hogy az előállt helyzet a testvéri közösségben megtestesülő Krisztus egyházában okoz törést, és törekednie kell a helyreállításra a krisztusi szeretet és megbocsátás gyakorlása által. 3. Pál szóvá teszi kiszolgáltatott helyzetét és (tekintélyes) korát: fogoly és rpeoBúrns (9), valamint szójátékot alkalmaz a szív! szó (rá orrAáyxva "belek, belső részek; a szívre értve az érzelmek helye) többszöri, metonimikus használatával (7.12.20). Ezért szívtelenség volna, ha Filemon semmibe venné egy idős és szenvedést vállaló ember kérését. A korára való utalással Pál felidézi a negyedik parancsolatba foglalt fiúi kötelességet. 4.. Pál a negyedik parancsolatra apelláló fiúi kötelességet lelki vonatkozásban is hangsúlyozza: emlékezteti Filemont, hogy neki köszönheti, hogy az ő igehirdetése nyomán jutott hitre, azaz újjászületett élete van: , Azt nem akarom mondani, hogy önmagaddal is tartozol nekem..." (19) Ugyan milyen szívesség tudná kiegyenlíteni a tartozást, amikor a gyermek az életét köszönheti a szülőnek? Pál az egyedüli helyes magatartásra, a fiúi engedelmességre biztat (21) (POWELL 2018, 438—439. o.).
