OCR
struction, which uses every possible reasoning — human, legal, emotional, religious — to achieve its goal of reconciliation. The church, the congregation, the unity of the body of Christ was more important for Paul than anything else. The conflict between Onesimus and Philemon was therefore not a private matter. The apostle employs this incident for the educational purposes of the church and for ethical teaching. Keywords: Philemon / Onesimus / fugitive / erro / Talmud Pál apostolnak Filemonhoz írt levele az újszövetségi kánonban a legrövidebb, önállóan szereplő levelek egyike. Az igeversek számában Júdás levelével vetekszik (25), azonban János második és harmadik levele viszi a pálmát rövidség tekintetében, alig 13-15 verssel. A tény, hogy ma olvashatjuk ezeket a , nyúlfarknyi" iratokat, azt mutatja, hogy az alakuló egyház nagy becsben tartotta őket, és nagy gonddal (meg) őrizte őket — számunkra is —, mint aki nagy kincset talált. A kánonba való felvétel konszenzus eredménye, amely tükrözi az egyetértést, hogy az irat , hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre" (2Tim 3,15), egyszóval nemcsak a címzetteknek, hanem a keresztény gyülekezeteknek általában is a javára van. A páli leveleket több szempont alapján is lehet csoportosítani. Az egyik megoldás, hogy közösséghez vagy egyénekhez szólnak-e. A Filemonhoz írt levél a maga 335 szavával a legrövidebb, nem vitatott eredetű páli levelek közé tartozik, amelyben Pál közvetlen és határozott hangnemmel szólítja meg szolgatársát, a , szeretett testvért és munkatársat" (1), Filemont. Feltehetően az ötvenes évek közepén írhatta Pál a levelet Efezusban.' Az irat az dkorban általánosan alkalmazott közbenjáró levéltípus, amelyben az egyik fél közbenjár a másiknál egy harmadik érdekében. Ezért a levelet tekinthetnénk akár magánlevélnek is, hiszen a közbenjárás ténye nem feltétlenül közügy, lehet csupán az érintettek magánügye. Azonban ez korántsem egyértelmű, erről maga az apostol gondoskodik. Pál felhasználja az esetet gyülekezetpedagógiai célokra és etikai tanításra. ! A levél megírásának helye és ideje vitatott. A három szóban forgó fogsági helyszín közül Cézáreát tartják kevésbé valószínűnek, bár ennek a nézetnek is vannak képviselői (DIBELIUS 1953, 107. 0.; LOHMEYER 1964, 3—4. 0.). A többség véleménye Róma és Efezus között oszlik meg. DUNN (1996, 307—308. 0.) érvelésére támaszkodva a tanulmányban Efezust fogadjuk el valószínűsíthető helyszínnek, figyelembe véve az eltávozott/elszökött rabszolga helyzetében nem jelentéktelen földrajzi távolságot, valamint Pál látogatási szándékát, amelyről a levél végén értesülünk. Efezus mellett lásd még DUNCAN 1929; HARRISON 1950, 271—274., 281—282. 0.; LOHSE 1971, 88. 0.; STUHLMACHER 1975, 21—22. 0.; GNILKA 1982, 4—5. 0.; BINDER 1990, 22., 28—29. 0.; WOLTER 1993, 238. 0.