OCR
az fenyegetést jelent az egész közösségre nézve. Így a talentumok példázatában a mediterrán értékek szempontjából az a becsületes szolga, aki elásta gazdája pénzét, míg azok, akik profitot akartak termelni, és kockáztattak, vakmerőnek számítanak. Jézus azonban a bátran kockáztató szolgákat dícséri a példázatban. A pénzt elrejtő szolga a következőképpen védekezik: , ram, tudtam, hogy könyörtelen ember vagy, aki ott is aratsz, ahol nem vetettél, és onnan is gyűjtesz, ahová nem szórtál? (Mt 25,24) Azaz a szolga mélységes bizalmatlansága az, ami arra készteti, hogy elássa a pénzt. Irigyelte a másik két szolga sikerét, akik megnyerték vele szemben a tisztességért folytatott versenyt, mert ő nem akart cselekedni és kockáztatni. Ezért a végső ítélet a következő: , Vegyétek el tőle a talentumot, és adjátok annak, akinek tíz talentuma van! Mert mindenkinek, akinek van, adatik, és bővelkedni fog; attól pedig, akinek nincs, még az is elvétetik, amije van. (Mt 25,28—29) Miért volt az ókorban az irigység annyira meghatározó? Hagedorn és Neyrey szerint ennek a fő oka a tisztességért folytatott verseny volt. A tisztesség alapvetően az ember társadalmi , hitele" értéke a többiek szemében. A tisztesség, mint minden más, korlátozottan hozzáférhető, és már ki van osztva a férfiak között (a nők nem vettek részt a tisztességért folytatott vetélkedésben). A szerzők szerint a tisztességet tartották a legnagyobb értéknek, ezért kellett a végsőkig küzdeni érte." Bár Arisztotelész szerint az irigység kellemetlen érzés, de ennél sokkal több, mert , ritkán marad az érzelmek szintjén, és keresi a módját, hogy elérje a célját"? Hogyan tudott ártani az irigy ember a sikeres embernek? Ennek többféle módja volt. Elsőként a kiközösítés, ahogyan az ókori Athénben gyakorolták, amikor a túl sok tisztességre szert tett embert egy időre száműzték a városból, ezzel megakadályozva, hogy tovább növelje a tisztességét. Egy másik módszer a pletyka, egy távol levő harmadik fél kitárgyalása. A szerzők említik még a viszálykodást, a pereskedést és végül a fizikai erőszakot, szélsőséges esetben az emberölést (mint Kain és Ábel esetében). P Hogyan tudja a sikeres ember minimálisra csökkenteni az irigyei által okozott kárt? Többféle módon: például a sikerei elrejtésével, egy bók visszautasításával (mint amikor Jézus visszautasítja a gazdag ifjú ,jó mester” megszolitasat [Mk 10,17—18]), a siker megosztásával (például pazar lakomák megrendezése révén) és végül a mértékletességgel, az arany középút megtartásával. Remélhetőleg a fenti két példa elegendő, hogy meggyőzze az olvasót a társadalomtudományos módszerek magyarázó erejéről és hasznosságukról a bibliai szövegek értelmezésében. 1 Uo. 24. 0. 2 Uo. 32. 0. 3 Uo.