Seite 93 [93]
OCR
szemed tiszta, az egész tested világos lesz. Ha pedig a szemed gonosz, az egész tested sötét lesz. Ha tehát a benned lévő világosság sötétség, milyen nagy akkor a sötétség!" Rohrbaugh rámutat: a nyugati értelmezők általában azt gondolják, itt arról a problémáról van szó, hogy az ember szeme nem nyitott isten világosságára. Azonban a közel-keleti kultúrában a gonosz szem annak árt, akire ránéz. Abban hittek, hogy a világosság a szívben keletkezik, és a szemen keresztül kiárad a másik emberre, állatra vagy tárgyra. Ily módon a gonosz szem tulajdonképpen az ember gonosz szándékát kelti életre, így egy pillantás valóságos kárt tud okozni. Egy másik illusztráció a szőlőmunkások példázata Mt 20,1—16-ban. Ebben a példázatban azok a munkások, akik a legrégebben dolgoztak a szőlőben, zúgolódnak amiatt, hogy a gazda ugyanazt az összeget fizeti ki a később jötteknek, mint nekik. A tulajdonos a következő szavakkal feddi meg az elégedetlen munkások szószólóját: Vagy azért vagy irigy, mert én jó vagyok hozzájuk?" Az eredeti görögben az itt hasznält kifejezes az öb0TaAuöS Trovnpds gonosz szem. ,,...a te szemed azért gonosz, mert én jó vagyok?" Egy harmadik példa Pál szenvedélyes szózata a galatákhoz: , Ó, esztelen galaták, ki igézett meg titeket, akiknek szeme előtt úgy írtuk le Jézus Krisztust, mintha közöttetek feszítették volna meg?" (Gal 3,1) Szó szerint Tís üuűs éBáokavev: ki vert szemmel titeket? Vajon a modern fordítások miért irigységgel fordítják a gonosz szemet? Az irigység az az érzés, amely a szemmel verés jelensége mögött húzódik meg. Az irigység tulajdonképpen a másik sikere miatt érzett fájdalom és elkeseredés." Arisztotelész megkülönbözteti az irigységet az utánzástól. Bár mindkettő a másik ember sikere miatti elkeseredés, az irigység meg akarja támadni a sikeres embert anélkül, hogy az irigy embert erőfeszítésre sarkallná. Ezzel szemben az utánzás nem akar a sikeres embernek kárt okozni, hanem arra sarkallja a kevésbé sikeres embert, hogy ő maga is tisztességre tegyen szert nemes cselekedetek révén. Így míg az irigység negatív, mivel kárt akar okozni másnak, az utánzás pozitív, mert arra ösztönzi az egyént, hogy saját erőfeszítései révén tegyen szert kiválóságra. Ebben a kontextusban egy harmadik lehetséges viszonyulás a féltékenység, amely az afeletti aggodalom, hogy az ember elveszítheti a szívének kedves személyeket vagy dolgokat. Arisztotelész szerint az irigység rossz, az utánzás és a féltékenység jó. Az irigység a javak szűkösségének érzetéből táplálkozik. Ha egy ember vagy egy csoport szerencsével jár, ez a többiek veszteségét jelenti, vagyis ha valaki elér valamit, 8 ROHRBAUGH 1996, 7. 0. ° ELLIOTT 2011, 6. 0. 10 HAGEDORN-NEYREY 1998, 17. 0.
