OCR
sítja a megfelelő közösségi hátteret? Másrészt van-e a hit- és erkölcstan mögött élő gyülekezeti közösség, amelyre lehet építeni? Harmadrészt tud-e a tanár segíteni a térben és időben távoli közösségek megjelenítésében, bekapcsolásában — különösen akkor, ha kis létszámú csoportban tanít? Hiszen nemcsak a jelenlévőkkel alkothatunk közösséget a kérdéseinkkel, hanem korábban élt vagy máshol élő kérdezőkkel is. Ahol ezeket a nehézségeket sikerül legyőzni, ott a közösség be tudja tölteni az adaptivitás mércéjének feladatát. Szabad formálódás Úgy tűnik, hogy a konstruktív tanulás lényegi elemei jelen vannak a Bibliában is. Pontosabban: úgy tűnik, hogy a Biblia korabeli emberek éltek mindazzal, amit ma konstruktív tanulásnak nevezünk. Ennek egyik legszemléletesebb megfogalmazását Pál apostol írja le. Pál minden levelében hangsúlyozza a Krisztus-követés fontosságát, ám ez a tanulási forma nem egyszerűen utánzás. Sokkal több annál: formálódás. A formálódás olyan folyamat, olyan tanítványi úton járás, amelyben a tanuló ember alakul, de amelynek során a tanuló emberben is alakul az ismeret, a kép. Ez a hosszú, személyes, egyéni tanulási folyamat csak az eljövendő világban éri majd el a célját teljesen, de állandóan jelen van a Krisztust tanuló ember mindennapjaiban. Ennek a tanulási folyamatnak a belső formálódása olyan mély és erőteljes dinamika, amelyet Pál gyönyörűen ir le a szeretethimnuszban is (1Kor 13,9-12), de talán a Galatakhoz írott levelének egyik mondatában fogalmazza meg a legszemléletesebben: ,,... gyermekeim, akiket újra fájdalmak között szülök meg, amíg kiformálódik bennetek Krisztus? (Gal 4,19) Ez a mondat jelzi egyrészt a tanulási folyamatot kísérő tanár nehézségeit is, de még fontosabb benne a tanulási folyamat belső formálódása. A kereszténység kétezer éves története során sajnos sokszor megpróbálta statikus keretek közé szorítani ezt a formálódó dinamikát. Pedig a hitbeli tanulás sem úgy néz ki, hogy kész Krisztus-képet kapunk és veszünk át. Amint az itt szereplő görög szó (uopbów?5) jelenti, a tanulás a belső kép formálódása, alakulása, változása, alakot öltése. Még akkor is, ha a hit sarokpontjáról, a Krisztusról alkotott kép formálódásáról van szó. Ez a formálódás Pál életében is sokféle formát öltött, éppúgy része volt a hosszú éveken át tartó tanulmányozás, mint egy intenzív , damaszkuszi" élmény, amely a legfontosabb kérdésre irányította a figyelmét: , Ki vagy, Uram?" (ApCsel 9,5) Ha Krisztusról akarunk tanulni, akkor Krisztusnak kell formálódnia bennünk — amint Krisztus maga is formálódik az inkarnáció során, a saját testében, a közös világunkban. Ahogyan a gyermek is formálódik az anyaméhben, úgy formálódik 38 BRAUMANN 1992.