OCR
sem jöhet énhozzám, ha nem vonzza őt az Atya, aki elküldött engem. Én pedig feltámasztom azt az utolsó napon. Meg van írva a prófétáknál: , És mindnyájan Istentől tanítottak lesznek? Aki az Atyára hallgatott, és tőle tanult, az mind énhozzám jön? (Jn 6,44—45) Az Atya és a Fiú végtelenül bensőséges kapcsolatának misztériumát Jánosnál az ,ismeret" fejezi ki: , Én vagyok a jó pásztor, én ismerem az enyéimet, és az enyéim ismernek engem, ahogyan az Atya ismer engem, én is úgy ismerem az Atyát, és én életemet adom a juhokért!? (Jn 10,14-15) „Sem engem nem ismertek, sem az én Atyámat: ha engem ismernétek, Atyámat is ismernétek" (Jn 8,19) — mondja Jézus farizeus vitapartnereinek, majd hasonlóképpen később Tamásnak és Fülöpnek: ,Ha ismernétek engem, ismernétek az én Atyámat is: mostantól fogva ismeritek őt, és látjátok őt. [...] Aki engem lát, látja az Atyát! (Jn 14,7.9) A tanítványok kapcsolati jellegű istenismerete végül magának az örök életnek a szinonimájává lesz: , Az pedig az örök élet, hogy ismernek téged, az egyedül igaz Istent, és akit elküldtél, Jézus Krisztust? (Jn 17,3) Az Isten megismerésére eljutó értelmet Krisztus adja: ,De tudjuk, hogy eljött az Isten Fia, és értelmet adott nekünk, hogy megismerjük az Igazat, és ezért vagyunk az Igazban, az ő Fiában, Jézus Krisztusban. Ő az igaz Isten és az Orok élet” (1Jn 5,20) Lathatjuk itt a Pálnál is oly hangsúlyos , Krisztusban lét" gondolatát. Ugyanakkor ismét csak nem valamilyen elvont fogalmi absztrakcióról, hanem nagyon is konkrét gyakorlati valóságról van szó, mely a szinoptikusoknál látottakkal tökéletesen megegyezik: s Abból tudjuk meg, hogy ismerjük őt, ha megtartjuk az ő parancsolatait. Aki azt mondja, hogy ismeri őt, de nem tartja meg parancsolatait, az hazug, és abban nincs meg az igazság, aki pedig megtartja az ő igéjét, abban igazán teljessé lett az Isten szeretete. Ebből tudjuk meg, hogy őbenne vagyunk. Aki azt mondja, hogy őbenne marad, annak magának is úgy kell élnie, ahogyan ő élt. (1Jn 2,3—6) János e parancsolatok lényegét a Krisztus által adott új parancsnak (Jn 13,34-35) megfelelően és ismételten az istenismeret összefüggésében ekképp foglalja egybe: , Szeretteim, szeressük egymást, mert a szeretet Istentől van, és aki szeret, az Istentől született, és ismeri Istent; aki pedig nem szeret, az nem ismerte meg Istent, mert Isten szeretet? (1Jn 4,7—8)