Oldal 53 [53]
OCR
elsajátítási módszere elég teret enged-e a formálódásnak és az , életorientáltságnak? 2. Felveti annak szükségességét, hogy a teológiai oktatás eddig fókuszai mellett, amelyek a lelkészi szolgálat alapvető területeit érintették (igehirdetés, istentisztelet, lelkigondozäs, misszió és társadalmi szerepvállalás), az egyetemes papság elvének megfelelően a teológiára általában tekintsünk úgy, mint az elhívottak szolgálatára, amely nem csak egy szűk réteg kiváltsága. Mindezt értelmezhetjük úgy, hogy a teológia kiindulási pontja nem a teológiai vagy még hagyományosabban megfogalmazva a lelkészképzés, hanem az a hitgyakorlat, amely alapvetőnek tekinti hagyomány és mindennapi élet kapcsolatát, és speciális képzéseiben ezt az alapállást mélyíti és formálja. Egy olyan látásmód megújítását követhetjük itt nyomon, amely nevezhető egyfajta kontextuális tanítványságnak vagy akár a megélt és gyakorolt hit mindennapi megvalósulásának, amely különböző formákban valósulhat meg a keresztény oktatás területein. Veling ezt a folyamatot a gyakorlati teológia központi oktatási feladatának tekinti, amelyben a teológiai reflexió hermeneutikai karakterének világosan ki kell rajzolódnia, ,hogy az emberek tudatosabbá, sképzettebbéx és ezáltal emberibbé váljanak abban, ahogyan megértik magukat, a hagyományukat és másokat"? A teológiai reflektivitás elsajátításának és elmélyítésének szükségességét a vallásosság dimenziói szempontjából is vizsgálhatjuk. Glock és Stark a vallásosság öt dimenzióját különböztetik meg: 1. az ideológiai dimenziót, amely a hit tartalmára, 2. az intellektuális dimenziót, amely a hitről való tudásra, 3. a rituális dimenziót, amely a rituális gyakorlatra vonatkozik. Ezekhez kapcsolódik 4. a szubjektív tapasztalat dimenziója és 5. a konzekvenciális dimenzió, amely a vallásosságból fakadó következményekre kérdez rá." A vallásosság dimenzióinak figyelembevétele iránymutató lehet a teológiai képzésben az elmélet és a gyakorlat integrációjának vizsgálatakor. A teológiai képzés tanulási céljai (learning outcomes) olyan kompetenciafejlesztést igényelnek, amely a vallásosság az előbbiekben ismertetett dimenzióinak aktív mobilizációját feltételezi a teológiai oktatásban részesülők számára." A teológiai képzés kontextuális kihívásaira, amelyek legfőképp az elmélet és a gyakorlat integrációjának területét érintik, Veling szerint a teológia mint tudományos kutatás és a gyakorlati ekkleziológia, a keresztyén közösségek életének szorossá váló összekapcsolódása adhat választ. Ehhez kapcsolódóan teszi fel Veling azt a kérdést, vajon mennyiben felel meg a mai teológiai oktatás a posztmodern kor intellektuális és kulturális válto#2 VELING 1999, 415. 0. #3 GLOCK-STARK 1965, idezi ROSTA 2019, 223. o. 4 Természetesen vonatkozik ez az egyetemes papság elve alapján mindenkire, aki az élet értelmére vonatkozó alapvető emberi kérdést a transzcendenciával való összefüggésben teszi fel.
