Oldal 52 [52]
OCR
lözhetetlenebb eszköze!" Ballard, Pritchard és Thompson is hangsúlyossá teszik azt a követelményt, hogy a lelkészi szolgálat területe nem válhat el a hit alapvető megélésétől és kérdéseitől." A gyakorlati teológia kijelöli azt a praxist, amelynek alapján teológiai tudatossággal és cselekvő igénnyel közelítünk a lelkészi szolgálat feladataihoz. Fontos hangsúlyoznunk, hogy a teológiai reflektivitás sokat köszönhet azoknak a korábban említett tudományterületeknek (pedagógia, egészségügy, szociális munka, lelkigondozás), amelyekben normatívvá vált a reflektivitás mint értelmezési és hivatásgondozási módszertan. A teológiai képzésben is egyre nagyobb szerepet kap például a mentorpedagógia, amely nagy hangsúlyt helyez a gyakorlati képzés során megvalósuló mentori kísérés szakmai és hivatásgondozó aspektusaira.** A mentorpedagogia segitségével mentor és mentorált között olyan reflektív kooperáció születhet meg, ami a mentor és mentorält dialégusära alapozó visszatekintést, a szakmai és lelki fejlődést, a tapasztalatszerzés során történő érték-konstruáló folyamatokat is erdsiti.” A teológiai reflexió lehetősége minden istenkereső és istenhívő ember számára az, hogy szorossá fonja hit és élet kapcsolatát. Ahhoz, hogy ez a folyamat mindenki számára megragadható legyen, a speciális lelkészi és egyházi szolgálattévők számára a teológiai reflektivitás alkalmazásának képessége Ihompson szerint is kiemelten fontos feladat. ,A teológiai reflexiót éppen az különbözteti meg a más területeken és kontextusokban folytatott reflexióktól, hogy bármi legyen is a vizsgált kérdés, és bármennyire is úgy tűnik, hogy annak első látásra nincs köze a Biblia és az egyházi hagyomány kérdéseihez, következetes vizsgálódás útján felfedezhetjük, hogy egy teológiai nézőpont hogyan világíthat meg, vethet fel és javasolhat alternatív cselekvési módokat egy olyan folyamat során, amely az adott teológiai nézőpontot is új megvilágításba helyezi" Banks a teológiai képzés területén több ponton is új modell felállítását és alkalmazását szorgalmazza." Az általa felvetett gondolatok továbbgondolásra érdemesek, és relevánsak lehetnek az evangélikus teológiai képzés, különösen a lelkészképzés kontextusában is. 1. Elsőként azzal a pedagógiai dilemmával szembesíti a hagyományos teológiai képzést, hogy vajon a — biblikus, történeti és teológiai — tradíció eddigi 36 BALLARD—PRITCHARD 2000, 134. 0. 37 THOMPSON et al. 2019, Vii. 0. 38 SERES-BUSI 2024. 39 Uo. 212-213. 0. 4 THOMPSON et al. 2019, 29. o. 41 BANKS 1999, 157-159. O.
