Page 48 [48]
OCR
meg arról, hogy a népegyházi keretek? elvesztése után milyen evangélikus identitást fogalmazhat meg egy új helyzetben egy kisebbségi protestáns egyház. A kontextusvizsgálathoz fontos információt szolgáltathatnak aktuális kutatási eredmények. A Magyar Ifjúságkutatás (2020) nyolcezer fés, tizenot—huszonkilenc éves korúak között végzett nagymintás kutatásának a vallásosságra vonatkozó eredményei például alátámasztják a hitmegélés értelmezésével kapcsolatos dilemmákat és így megerősítik a teológiai képzés átstrukturálása iránti igényt is. A Magyar Ifjúságkutatás eredményei azt mutatják, hogy 2020-ban azoknak a fiataloknak az aránya, akik egyházuk tanítása szerint tartják magukat vallásosnak 5 százalék. 2000-ben ez az arány 10 százalék, 2016-ban pedig 6 százalék volt. Húsz év távlatában látható, az egyház fiatal tagjai felét elveszítette.? A vallásos nevelésben való részesedéssel kapcsolatos kérdésre 2020-ban a válaszadók 21 százaléka jelezte, hogy vallásos nevelésben részesült, 77 százalék nemmel válaszolt, 2 százalék pedig nem tudja, vagy nem válaszolt a kérdésre." Ahogyan az Seben Glória is hangsúlyozza tanulmányában," ezekből az eredményekből arra következtethetünk, hogy a Biblia és a hittartalmak mint referenciapontok az életkérdésekkel kapcsolatos fiatalkori válaszkeresésben jelentősen meggyengült relevanciával bírnak," így nemis tudnak olyan hermeneutikai kulcsot jelenteni, amely a kutatások alapján segítené a fiatalok számára az életkérdésekben a felekezeti hitvallások szerinti teológiai tájékozódást. Ezek a tendenciák meghatározzák azt a közeget, azt a társadalmi kontextust, ahonnan nagy részben érkeznek (főleg nappali szakos) hallgatók a mai evangélikus lelkészképzésbe. A gyakorlatelmélet és a kontextus kritikai vizsgálatából adódik a kérdés, vajon segítséget tud-e nyújtani a teológia mint tudomány az emberi élethelyzetek és tapasztalatok vallásos értelmezésében. A gyakorlati teológia új reflektív irányvételének 2 Egyházelméleti szempontból valószínű, hogy az xegyházi kereszténység intézményes hatókörének és formálóerejénekx csökkenése következtében sátalakulóban lévő népegyházrólx beszélhetünk. BECKMAYER et al. 2021, 16. o. 3 Emellett fontos megemlíteni, hogy a , maga módján vallásos" választ adók százalékos aránya 2020ban 49 százalék volt. 24 DOMOKOS et al. 2021, 57—58. o. 25 SEBEN 2024, 181. O. 26 Ezt a feltételezést erősíti, hogy a kutatás eredményei szerint a tizenöt és huszonkilenc év közöttiek 8 százaléka jár csak legalább heti gyakorisággal valamilyen egyházi szertartásra, 54. százalék pedig nem jár ilyen eseményekre.
