Oldal 46 [46]
OCR
A normatív és eszkatológiai fókuszú kettős célkitűzés alapján érdemes vizsgálat tárgyává tenni a teológia és a megélt hit kapcsolatának kérdését a lelkészképzés mai kihívásai közepette. Ahogyan ezt az előbb említett irányelvek és az 1983-as dokumentum is megfogalmazta, előtérbe kerül a gyakorlat, a praxis kérdése és annak a folyamatnak a kísérése, amely célirányosan kívánja segíteni az elmélet gyakorlattá válását, e kettő kölcsönhatását, valamint a spirituális kísérés folyamatának tudatos kialakítását. Ezt a gyakorlati teológiai feladatot segíti ma a teológiai reflexió, amely összekapcsolja a teológiát mint elméletet és konkrét megélését, a gyakorlatot, azaz a lelkészi szolgálat megvalósulását és az ezeket kísérő spiritualitást és hivatásértelmezést. Mindezek nem légüres térben történnek, hanem abban a kontextusban, amely a 21. század egyházának élete és lehetőségei a társadalomban. Az, ahogyan ezt a kontextust értelmezzük, szintén meghatározó kritikai kérdés. A gyakorlati teológia folyamatos feladata, hogy ez a kontextusértelmezés segítse teológia és megélt hit, elmélet és gyakorlat kölcsönhatásának kritikai vizsgálatát. Gyakorlati fordulat (practice turn) — így definiálja Schatzki azt a megközelítési módot, amely a 20. század végétől új kritikai szempontok szerint értelmezte elmélet és gyakorlat kölcsönhatását." A társadalomtudomány területén az elmélet és gyakorlat kölcsönhatásainak mélyebb rétegeit érinti a gyakorlat megítélésével kapcsolatos szemléletváltás; mélyebbeket, mint az ok-okozatiságból következtethető alkalmazott elmélet megvalósítása egy adott tanulási folyamat után történő gyakorlatban. A gyakorlati fordulat szerint a gyakorlat nem csupán ,,k6vetkezménnyé’, hanem olyan közös nevezővé válik, amelyben a nyelv, a cselekvés, a hit, a tudás és az érvelés már a valóságban létező folyamatok. Ezek a folyamatok az elméletre a kezdetektől hatással vannak, és nem csak az elméleti folyamat után teremtődnek meg." A gyakorlatelmélet lényege Schatzki értelmezésében , a gyakorlatnak az emberi tevékenységben testet öltő, fizikailag közvetített, a közös gyakorlati megértés köré szerveződő, központi szerepet betöltő rendszere" " A gyakorlat új szempontú társadalomtudományi értelmezése nagy hatással volt a gyakorlati teológiára is, ami már az 1960-as és 1970-es évektől kezdve megújult érdeklődéssel fordult a teológia és a hitmegélés kölcsönhatásainak vizsgálata felé. 16 SCHATZKI-KNORR CETINA—SAVIGNY 2001, 22. 0. 77 JOHANSEN-SCHMIDT 2022, 11. 0. 18 SCHATZKI-KNORR CETINA-SAVIGNY 2001, 11. 0.
