Page 43 [43]
OCR
kérdésfelvetés formálta. 1. Az elméleti képzés gyakorlatba ágyazottságának kérdése egy új gyakorlatértelmezésen keresztül valósul meg, hogy közelebb kerüljenek a praxiselmélet mai megfontolásai a lelkészképzéshez. 2. Az elmélet és a gyakorlat integrációjára való törekvés közepette egyre több egyház, illetve egyházi intézmény teszi fel magának a kérdést: vajon milyen kontextusban," milyen körülmények és feltételek szerint zajlik egy adott képzés? Ki, illetve kik azok, akik a szolgálat kontextusát meghatározzák? 3. Elmélet, gyakorlat és spiritualitás integrációjának kidolgozásához pedig jól illeszkedik a teológiai reflexió kérdésköre, ami a mai keresztény életben és így a teológiai képzésben is előmozdíthatja az istenhit mélyebb, tudatosabb megélését és a hit gyakorlását, , a reflektált istenkapcsolati tudást; ahogyan arra Johann Gyula tanulmánya is felhívja a figyelmet." A három gyakorlati teológiai kérdéskört — a praxiselméletet, a kontextusvizsgálatot és a teológiai reflexió kérdését — elhelyezhetjük abban az átfogó megújulásban is, amelynek jelentőségét Gonzalez hangsúlyozza a teológiai oktatás történetéről írott könyvében: ,,...az új idők, amelyek előtt állunk, a teológiai tanulmányok és a lelkészképzés teljes újraértelmezését és újradefiniálását igénylik. Az újradefiniálás felé haladva figyelembe kell vennünk mind az egyház múltbeli tapasztalatait és gyakorlatát, mind a kialakuló új körülményeket!" A teológiai képzésben elkerülhetetlen változásokra és a perspektivikus megújulásra való felkészülést Gonzalez a következő irányelvek mentén tekinti megvalósíthatónak: 1. A teológiai képzés helye az egyház kontextusában található, egészen pontosan annak a gyülekezetek életében történő megvalósulásában. A leghasznosabb tanulás közösségben történik, de ez a közösség nem csupán az egyetemi közösség, hanem egészen konkrétan az a közösség, ahol maga a szolgálat is majd megvalósul. 2. A teológia mint tanulási folyamat kontextuálissá tehető olyan gyakorlati megvalósulással, amelyben a tananyag egyben tanítási anyaggá is válik a tanuló számára. 3. A teológiai képzés, illetve tanulás élethosszig tartó folyamat. 4. A teológiai képzés az intézmény és az egyház számára is hordozza magában az adaptivitás és rugalmasság képességét, hiszen az új helyzetekre, új kihívásokra biblikusan, teológiailag és kontextuálisan is adekvát válaszokat kell adni. 5. Szükség van a teológiai tanulmányok és a lelkészi hivatás kapcsolatának tisztázására. A teológiai tanulmányok nem csupán a lelkészképzést szolgálják, hanem lelkigondozásban történő részvétel, diakóniai gyakorlat, speciális lelkészi szolgálatok megismerése, nyári táborokban való részvétel és önkéntes órák teljesítése, szupplikációk. 5 A kontextus fogalmának értelmezési és alkalmazási lehetőségeit Goto itt fejti ki: GOTO 2018, 85—91. o. 6 JOHANN 2024, 224. 0. ? GONZALEZ 2015, 127. 0.
