Oldal 34 [34]
OCR
Az egyház közéleti felelősségéről szólva Wolfgang Huber három olyan területet nevez meg, ahol ezt másodlagosan gyakorolja." Ezek az egyház oktatási tevékenysége (1), az igazságosságért, (2) valamint a segítségnyújtás kultúrájáért való fellépés (3). A másodikra a politikai felelősség, a harmadikra a diakónia szót használja. A teológia fent vázolt széles jelentésében használva a fogalmat az elsőnek említett felelősségre nyugodtan mondhatjuk, hogy ott a teológia tanulására nyújtott lehetőségről (is) van szó, amelynek három helyszínét vázolja fel Huber: a gyülekezetet, az egyházi fenntartású egyházi intézményeket és az állami fenntartásúakat. Ugyan gyülekezeteinkben egyre inkább már nemcsak lelkészek, hanem képzett hitoktatók és más gyülekezeti munkások is működnek, kevéssé tudatosult, hogy a gyülekezet a vallási élet gyakorlásán kívül a hittel kapcsolatos ismeretek megszerzésének, vagyis a teológiai tanulásnak is a helye. Érdemes lenne megvizsgálni, hogy a lelkiség (vallásosság) gyakorlása, a hitébresztés és a közösségépítés mellett milyen súllyal és mennyire átgondoltan van jelen az egyházi szolgálat tanítói jellege és feladata gyülekezeteinkben. Fontos lépés, hogy az éves gyülekezeti munkaprogramok anyagával most már évek óta ösztönzést és segítséget is kapnak ehhez a hazai gyülekezetek. Az egyházi fenntartású oktatási intézmények (óvodák, iskolák) esélye, hogy a hittan oktatásán túl a hit és a tudás kiegyensúlyozott viszonyához segítsék a diákokat, akiknek az életorientációhoz is jó indítást adhatnak. A felnőttképzésben pedig felsőfokú vagy ahhoz közelítő teológiai képzést nyújtanak nemcsak egyházi szolgálatra készülőknek, hanem más érdeklődőknek is. Az állami fenntartású intézmények hittanórái sokszor az első találkozás és sokszor a hitről szerzett egyetlen benyomás lehetőségét kínálják a beiratkozott gyermekeken kívül azok szüleinek is. Fel kellene mérni, hogy az így mutatkozó nyereség-e a nagyobb, vagy az a veszteség, hogy akik amúgy is részt vennének a gyülekezeti életben, inkább az iskolát választják. Elsősorban a felsőfok szintjén egy sor olyan különbözőség hat, amelyet a teológia iránt érdeklődő két körülmény miatt egyszerűen nem tud kikerülni. Az egyik körülmény, hogy a teológia tanulásába belevágó embert a maga hitének, kegyességének vagy lelkiségének irányultságában meghatározza az a sajátos út, amelyet bejárt, míg 10 HUBER 2002, 261-271. 0.
