Oldal 13 [13]
OCR
Bibliai örökségünk egy-egy mozzanata és a teológiai értelmezések különböző aspektusai kerülnek elő a második blokkban, ahol a szerzők hangsúlyozzák ezek társadalmi, interkulturális és egyéni perspektíváit. Cserháti Márta Társadalomtudományos módszerek és az Újszövetség című tanulmányában a Biblia társadalomtudományos módszerek alkalmazásával végzett kutatása mint az etnocentrizmus és anakronizmus elkerülésének lehetősége kerül a középpontba az ókori mediterrán társadalmak struktúráját és működését elemezve. Jasper-Makay Emese Onézimosz — rabszolgából egyházi vezető: Egy igazságkereső fiatalember portréja című tanulmányán keresztül a személyes problémákon kívül a gyülekezeti egység és a megbékélés szerepére hívja fel a figyelmet. Pápai Attila szintén társadalomtudományi fogalmakkal írja körül, hogyan lehet a feszültségek ellenére is a megmaradást segítő, átjárhatóságot lehetővé tevő tényező, amikor a különböző kultúrák egymástól tanulnak. Tanulmänyänak cime: „...ott laktak a kánaániak között, az ország lakosai között..." — Az interkulturalitas es az identitas kérdései a királyság előtti Izrael és az idegen népek kapcsolatáról szóló leírásokban. Csercsa Balázs Az ellenségtől tanulni — Hogyan segíthetnek vaskori királyfeliratok a modern bibliafordítóknak? című tanulmánya az ószövetségi szövegek egyes kifejezéseinek új értelmezésére összpontosít, különösen az Ez 43,15-ben előforduló ariél szóra, s bemutatja a kutatás intellektuális folyamatát is. A történeti és kulturális háttér meghatározó szerepének körüljárása közös pont a blokk írásaiban, amelyek bemutatják, hogy milyen módon hatottak társadalmi, vallási és politikai folyamatok a különböző oktatási kérdésekre, lehetőségekre. Percze Sándor A tapasztalás tanulása — Lelkivezetés és kísérés a pusztai szerZetesség gyakorlatában című tanulmányában egy sajátos korszakba kalauzolja az olvasókat, és azt járja körül, hogyan segítették a szerzetesek istenélményekkel és tapasztalatokkal a hozzájuk fordulókat. A héber nyelv oktatása a 17. századi evangélikus iskolákban című tanulmányában Csepregi Zoltán azt tárgyalja, hogyan szorult háttérbe a héber nyelv tanítása a 17. század végére az evangélikus iskolákban, és miként vált a 18. századra újra fontossá. Balogné Vincze Katalin Szükségből erény — Hit és tanulás kapcsolata az Evangélikus Népiskola című folyóirat fennállása első huszonöt évének válogatott cikkeiben című elemző tanulmánya a pedagógiai nézetek, látásmód és a gyakorlat kapcsolatát vizsgálja a keresztény meggyőződés
