Seite 198 [198]
OCR
KÁNSÁGTÓL A KÖZTÁRSASÁGIG érintette. Ennek is köszönhető, hogy a nyilvánvaló szándékok ellenére az ország jelentős részén megmaradt az évszázadok óta jellemző nagyállattartó nomád gazdálkodás, még akkor is, ha ideológiai alapon a hagyományos nomád kultúra bizonyos elemeit megpróbálták háttérbe szorítani, esetleg átalakítani. Ez a folyamat a politikai hatalom vallásellenes lépéseivel már az 1930-as években megkezdődött, de kulturális téren igazán csak a század közepétől érvényesítette hatását. Bár Mongóliában a nemzeti hagyományok leépítése nem olyan drasztikus módszerekkel történt, mint Kínában az 1966-1976 között lezajlott kulturális forradalom időszakában," a kommunista ideológia és a politikai szövetségi rendszer elvárásai itt is azt a célt jelölték ki, hogy a nemzeti sajátosságok háttérbe szorításával a mongol társadalmat egy tőle idegen rendszerbe integrálják. Ezek a törekvések azonban azt eredményezték, hogy a rendszerváltás után a globalizáció kihívásaival egy olyan mongol társadalom találta magát szemben, mely alapvető kulturális hagyományait is kénytelen volt újjászervezni, bizonyos értelemben újratanulni. A posztszovjet korszakban kialakult új környezetben a mongol, vagy nomád hagyományok felelevenítése ugyanakkor nemcsak a mongol kultúra újjáépítését jelenti, de adott esetben a korszak kihívásaira adott sajátos gazdasági válaszként is értelmezhető. A rendszerváltás idején a szocialista iparosítás és kollektivizálás következtében kialakított nagyobb települések a felpezsdülő politikai élet, és az ebből fakadó változások központjai voltak, de a drasztikusan romló gazdasági helyzet, a csökkenő munkalehetőségek miatt, az 1990-es évek első felében meglehetősen szűkös lehetőséget biztosítottak a mindennapi megélhetésre. Az állam a szociális juttatásokat jelentős mértékben visszavágta, a reálbér zuhant, így a gazdasági krízisnek köszönhetően a lakosság csaknem egyharmada volt kénytelen a létminimum alatti jövedelemből élni." Ennek a ténynek is köszönhetően a rendszerváltást követő években megindult egy kisebb mértékű belső migráció a városokból a vidék felé. Kialakult a nomád életmód egyfajta reneszánsza, amit gyakran a kényszerűség is táplált. 1991-ben országos program indult az állami vagyon privatizálására, melyet állami kötvények (tasalbar) kibocsátásával, kölcsönök folyósításával kívántak megvalósítani, ösztönözni. A vidéki területeken ez a program elsősorban a korábban létrehozott állami gazdaságok (sangiin aj akhui) és szövetkezetek (negdel) felszámolását jelentette." A városokból vidékre költözve sokan visszatértek a hagyományos nomád állattartáshoz, mert ez a megváltozott keretek között is megélhetést biztosíthatott a 685 A kulturális forradalmat az 1965 őszén bekövetkezett események - a kulturális miniszter és helyettesének leváltása — vezették be, de amozgalom 1966 nyarán vette kezdetét. Kisebb megszakításokkal tíz évig, Mao haláláig tartott, és rendkívül súlyos politikai és társadalmi válságot eredményezett. Egyes vélemények szerint csaknem 36 millió embert fogtak perbe, és közülük 750 000, más számítások szerint 1 millió embert gyilkoltak meg. MACHAROUHAR — SCHOENHALS 2006: 262; GERNET 2001: 501-503. 6° SNEATH 2006: 150. 687 SNEATH 2006: 149. 196
