Page 185 [185]
OCR
MONGÓLIA AZ EZREDFORDULÓN rögzítették is az aktuális egyezséget.? 2001-ben és 2003-ban ismét felülvizsgálták a kínai-mongol határt, ami jelenleg több mint négyezer kilométer hosszú." 2004-ben N. Bagabandi államelnök pekingi látogatásakor született megállapodás arról, hogy a közös határon összesen 13 határátkelőt építenek. Kína az új politikai környezetben vezető pozícióra tört, ezért egy stabil és kínai vezetés alatt álló ázsiai szövetségi rendszer kiépítésére törekedett, amellyel egyúttal akínai nagyhatalmi státuszt is megalapozhatja. Érdekeit gazdasági eszközökkelis megpróbálja védeni, ugyanakkor igyekszik más nagyhatalmak szerepét és pozícióit gyengíteni a térségben. Ilyen értelemben az 1994-ben aláírt Kínai-Mongol Barátsági és Együttműködési Szerződés nem csupán a korábbi orosz dominancia megakadályozását, illetve pozícióinak megszerzését jelentette, de legalább anynyira célja volt az USA megelőzése is. Kína hozzáállását alapvetően befolyásolta Oroszország, az USA és Japán reagálása. 2001. szeptember 11. után természetesen jelentősen változtak a nemzetközi politika prioritásai is. A biztonságpolitika a kínai kormányzat kiemelt programjai közé emelkedett, s ilyen értelemben Mongólia regionális szerepe is felértékelődött. Ez új lendületet adott a két ország közeledéséhez, ugyanakkor ehhez jelentően hozzájárult az a tény is, hogy a mongol kormányzat számára gyakorlatilag nem létezett a , két Kína" kérdés, 55 az egyetlen tárgyaló félnek a Kínai Népköztársaságot tekintette. A következő évtizedben a kínai-mongol kapcsolatoknak elsősorban a gazdasági vetülete fejlődött korábban nem látott mértékben, miként arra a későbbi fejezetben is kitérünk. A régóta hiányos infrastruktúrával és elenyésző belső tőkével rendelkező Mongólia számára nélkülözhetetlenek voltak azok a források, melyeket a kínai befektetők hoztak (hoznak) az országba. Ugyanakkor a hagyományosan nyersanyaghiánnyal küzdő Kína számára kecsegtető lehetőség, hogy a szomszédságában ilyen jelentős mennyiségben rendelkezésre álló ipari nyersanyag, illetve energiahordozók kitermelésében részt vállaljon. Mint említettük, az orosz és kínai kapcsolatok ellensúlyozása a rendszerváltás utáni mongol külpolitika egyik legfontosabb célkitűzése volt. Ebben jelentős előrelépést hozott a kétezres évek első évtizedének közepe. 2004-ben a folyamatosan fejlődő mongol-amerikai kapcsolatoknak köszönhetően az ország ígéretet kapott arra, hogy csatlakozhat egy, az USA kormánya által baráti országoknak nyújtott 653 Orosz-kínai-mongol háromoldalú szerződésben, ahogyan az 1914-1915 folyamán szintén mindhárom ország képviselőinek részvételével lezajlott - Mongólia akkori státuszát és határait meghatározó - kjahtai konferencián is tették. 654 4767 km. 655 Ezek közül jelenleg 6 működik, de nem mindegyiken engedélyezték a nemzetközi forgalmat. Ilyen határátkelő a teljes rendszer megvalósulása esetén, összesen 5 létesül. 556 A tajvani kormányzat, illetve annak tibeti és mongol ügyekkel foglalkozó hivatala — mely a mandzsu kori Lifan Yuan közvetlen utóda - csak 2002-en járult hozzá, hogy a mongolok saját útlevelüket használva léphessenek a szigetre. Ameddig a tajvani kormányzat nem ismeri el Mongóliát önálló államként, addig nem is kérdéses, hogy a mongol kormányzat is csak a Kínai Népköztársaság kormányát tekintheti tárgyaló félnek. 183
