OCR
KÁNSÁGTÓL A KÖZTÁRSASÁGIG Miközben a fővárosban érezhetően nagyobb a politikai aktivitás, az új jelöltek döntö többsege is itt méretteti meg magát, addig vidéken jellemzően kevesebb jelölt indul, a pártválasztás preferenciái hagyományosnak tekinthetők, amit a Mongol Néppárt a hagyományos szervezeti struktúrákra támaszkodva könnyedén ki is tud használni. Ennek is köszönhető, hogy az Ulánbátoron kívüli 52 helyből 42 helyet az MNP szerzett meg a 2020-as választásokon. A mongol elnökválasztások és az államelnökök Az 1990-es politikai átalakulás idején az országot - a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának főtitkáraként — vezeté Jambiin Batménkh (1926-1997) lemondása után az országgyűlés 1990. március 21-én jelölte Punsalmnagiin Ochirbatot (1942-) az ideiglenes államelnöki pozícióra, majd még az év júliusában a Nagy Népi Hurál újraválasztotta, így ő lett az első politikus, aki ezt a korábban nem létező hivatali pozíciót betöltötte. A tisztséget végül az 1992-es új mongol alkotmányban rögzítették. Az új szabályozás alapján 1993 nyarára írták ki az első mongol elnökválasztást. Bár Ochirbat határozottan kiállt a politikai átalakulás, a piacgazdaság mellett, meggyőző rugalmassággal, kompromisszumkészséggel próbálta irányítani az országot az 1990-es évek elejét jellemző, meglehetősen nehéz gazdasági helyzetben és politikai viták között, 1993 elejére komoly ideologiai konfliktusba keveredett az őt korábban támogató utódpárttal. Az MNEP ezért kihátrált Ochirbat mögül, és az Ünen pártfolyóirat akkori főszerkesztőjét, a keményvonalas Lodongiin Tüdevet (1935—2020)"? jelölte az államfői pozícióra. Az akkori ellenzék - felismerve a politikai lehetőséget —, koalícióra lépve jelölte az addigi államfőt, aki a júniusi választásokon 57,896-os szavazati aránnyal le is győzte a Forradalmi Párt jelöltjét, Mongólia ezzel elkerülte a politikai visszarendeződés és a reformok lassulásának veszélyét. Ochirbat elnöki ciklusát számos komoly gazdasági és politikai válság nehezítette. A korábbi gazdasági kapcsolatok összeomlása, az élelmiszer- és energiahiány, a magas infláció miatt jelentősen romlottak az életkörülmények. Az államelnök többször összetűzésbe került a kormánnyal is, azzal vádolva őket, hogy nem teljesítik szociális kötelezettségüket, lassan halad a gazdasági átalakulás. Többször felszólított a bürokrácia csökkentésére, és kiállt az állami eszközök privatizációja mellett. Ciklusa végére a korábbi állami vagyon csaknem 2096-át már privatizálták. 1996-ban a parlamenti választásokon az MNEP vereséget szenvedett, és a korábban őt jelölő ellenzéki pártok alakíthattak kormányt, de az egy évvel későbbi elnökválasztáson Ochirbat már nem tudott ebből tőkét kovácsolni. A romló gazdasági helyzet, a 3096 körüli infláció következtében az emberek kezdtek elfordulni a kormányzópártoktól, és az MNEP által jelölt Natsagiin Bagabandit (1950-) 532 https://www.montsame.mn/en/read/222244 (utolsö megtekintés: 2022. 06. 18.) 633 BATBAYAR 2018: 451. 174